Infostart.hu
eur:
363.85
usd:
324.04
bux:
0
2026. október 16. péntek Gál
A dán fegyveres erők által közreadott kép a tenger felszínére törő buborékokról  egy nagyjából egy kilométer átmérőjű körben az Oroszországból Németországba földgázt szállító Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetékek szivárgása következtében a balti-tengeri Bornholm szigete előtt 2022. szeptember 27-én.
Nyitókép: MTI/AP/Dán fegyveres erők

Brit-orosz adok-kapok, Moszkvában berendelték a brit nagykövetet

Alapos fejmosást kapott a brit nagykövet Moszkvában. Az orosz hatóságok azzal vádolják Nagy-Britanniát, hogy hírszerzési és más módszerekkel segítette a közelmúltbeli ukrán támadást a Fekete-tengeri orosz flottabázis ellen.

Az orosz külügy már előre bejelentette, hogy berendelik a brit nagykövetet, amiért „brit szakértők” segítették – állítása szerint – a krími orosz flotta elleni ukrán dróntámadást. Emellett azzal is vádolják Londont, hogy köze volt az Északi Áramlat vezetékek szeptemberi felrobbantásához. Erről azonban nem nyújtottak be bizonyítékot. (Ukrajna és egyes nyugati szövetségesei közben azt állítják, hogy Moszkva rongálta meg saját vezetékeit).

„A jegyzék hangsúlyozta, hogy az ilyen konfrontatív brit lépések eszkalációhoz és kiszámíthatatlan és veszélyes következményekhez vezethetnek” – állt az orosz külügyminisztérium nyilatkozatában.

Debroah Bronnert nagykövetet reggel egy kisebb, brit-ellenes jelszavakat skandáló tömeg várta. Egy olyan táblát is tartott valaki, ami szerint „Nagy-Britannia terrorista állam”. Az ukrajnai háborúban az összes fél ezzel a jelzővel illeti egymást.

Az orosz külügy nyilvánosan azzal vádolta meg a briteket, hogy már jó ideje képeznek ki ukrán katonákat, köztük „mélytengeri szabotázsra képes búvárokat”.

A véd része az is, hogy a brit haditengerészet átadott az ukrán oldalnak egy „meg nem határozott számú, távirányítású tengeralattjárót”.

A britek a maguk részéről tagadták, hogy ők hajtották volna végre a támadást, de azt nem titkolják, hogy segítenek az ukrán erők kiképzésében. A hétvégi dróntámadás volt az az indok, amivel Oroszország – pontosabban a védelmi minisztérium – egy időre felfüggesztette az ukrán gabona exportját lehetővé tévő egyezmény betartását. (Érdekes módon a gabona-alku aláírója orosz részről a védelmi miniszter).

Közben Nagy-Britanniában Andrej Kelin orosz nagykövet azt állította: bizonyítékai vannak, hogy a brit különleges erők részt vettek az ukrán dróntámadásban. Kelin azt állította, hogy a bizonyítékokat Moszkvában átadták a brit nagykövetnek. „Nagy-Britannia túl mélyen van ebben a konfliktusban és emiatt egyre veszélyesebb a helyzet”- tette hozzá.

A brit kormány „hamisnak” nevezte az állításokat, amelyek célja, hogy „eltereljék a figyelmet Oroszország harctéri veszteségeiről” és azzal utasította el a részletes választ, hogy „nem akarja folyamatosan kommentálni az állításokat”.

Kelin nagykövet a Skynak nyilatkozva azt mondta: országa nem vet be atomfegyvert és nem vet be taktikai atomfegyvert Ukrajnában, „mert az atomháborút nem lehet megnyerni és soha nem kell ilyet folytatni”.

Az oroszok már régóta egyik legnagyobb nyugati ellenségüknek tartják Nagy-Britanniát – Putyin elnök szerint a britek azon szervezkednek, hogy megsemmisítsék Oroszországot és felosszák hatalmas mennyiségű ásványi kincseit – jegyezte meg a Reuters.

Tény, hogy azt követően, hogy Moszkva megtámadta Ukrajnát, Nagy-Britannia a nyugati koalícióban Ukrajna egyik leghangosabb és feltétlen híve lett. Az otthon leszerepelt Boris Johnson volt miniszterelnököt pedig nemzeti hősként ünnepelték Ukrajnában.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: hiába a sok napelem, az áram ára és az ellátásbiztonság továbbra is kérdés

Szakértő: hiába a sok napelem, az áram ára és az ellátásbiztonság továbbra is kérdés

A magyarországi villamosenergia-rendszer kihívásairól és kilátásairól készített elemzést a GKI Gazdaságkutató Zrt., amelyből kiderül: a legnagyobb kockázatot Paks I üzemideje és Paks II befejezésének folyamatos csúszása jelenti, miközben a megújulóknál a napenergia túlsúlya önmagában növeli a termelés ingadozását. Az InfoRádió Molnár László vezető kutatót kérdezte.

Közös energiaár-letörési tervet készít az EU – éjszaka a csúcson

A jelenlegi geopolitikai kontextus globális ellátási láncokra, az energiabiztonságra, valamint az energia- és üzemanyagárakra gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt, különös tekintettel a háztartásokra és az iparra, az Európai Tanács Brüsszelben tanácskozó tagjai a magas energiaárak kezelésének kritikus fontosságát hangsúlyozták.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
Betontehenekben készül az energia, amit eddig veszni hagytunk

Betontehenekben készül az energia, amit eddig veszni hagytunk

A biogázról jóval kevesebb szó esik, mint a nap- vagy szélenergiáról, pedig egyszerre kínálhat megoldást hulladékkezelési, emissziócsökkentési és energiarendszeri problémákra. A technológia nem új, sőt műszakilag kiforrott, legnagyobb előnye, hogy nem időjárásfüggő, hanem szabályozhatóan termelhető. Magyarországon az alapanyag-potenciál, a gázinfrastruktúra és a villamosenergia-hálózati kapcsolódás lehetőségei is adottak, a jelenlegi biogáztermelés pedig a szakértők szerint akár megháromszorozható lenne. Az igazi kérdés azonban nem a technológia, hanem a kiszámítható piaci és támogatási környezet: a Jedlik Ányos Program fontos lendületet adhat a szektornak, de önmagában nem biztosítja a hosszú távú működést. Az EnergyTalks podcast legújabb adásában Gaál Lászlóval, a Magyar Megújuló Energia Szövetség főtitkárával és Ragoncza Ádám biogáz-szakértővel beszélgettünk a témában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×