Infostart.hu
eur:
386.13
usd:
331.88
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
A dán fegyveres erők által közreadott kép a tenger felszínére törő buborékokról  egy nagyjából egy kilométer átmérőjű körben az Oroszországból Németországba földgázt szállító Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetékek szivárgása következtében a balti-tengeri Bornholm szigete előtt 2022. szeptember 27-én.
Nyitókép: MTI/AP/Dán fegyveres erők

Brit-orosz adok-kapok, Moszkvában berendelték a brit nagykövetet

Alapos fejmosást kapott a brit nagykövet Moszkvában. Az orosz hatóságok azzal vádolják Nagy-Britanniát, hogy hírszerzési és más módszerekkel segítette a közelmúltbeli ukrán támadást a Fekete-tengeri orosz flottabázis ellen.

Az orosz külügy már előre bejelentette, hogy berendelik a brit nagykövetet, amiért „brit szakértők” segítették – állítása szerint – a krími orosz flotta elleni ukrán dróntámadást. Emellett azzal is vádolják Londont, hogy köze volt az Északi Áramlat vezetékek szeptemberi felrobbantásához. Erről azonban nem nyújtottak be bizonyítékot. (Ukrajna és egyes nyugati szövetségesei közben azt állítják, hogy Moszkva rongálta meg saját vezetékeit).

„A jegyzék hangsúlyozta, hogy az ilyen konfrontatív brit lépések eszkalációhoz és kiszámíthatatlan és veszélyes következményekhez vezethetnek” – állt az orosz külügyminisztérium nyilatkozatában.

Debroah Bronnert nagykövetet reggel egy kisebb, brit-ellenes jelszavakat skandáló tömeg várta. Egy olyan táblát is tartott valaki, ami szerint „Nagy-Britannia terrorista állam”. Az ukrajnai háborúban az összes fél ezzel a jelzővel illeti egymást.

Az orosz külügy nyilvánosan azzal vádolta meg a briteket, hogy már jó ideje képeznek ki ukrán katonákat, köztük „mélytengeri szabotázsra képes búvárokat”.

A véd része az is, hogy a brit haditengerészet átadott az ukrán oldalnak egy „meg nem határozott számú, távirányítású tengeralattjárót”.

A britek a maguk részéről tagadták, hogy ők hajtották volna végre a támadást, de azt nem titkolják, hogy segítenek az ukrán erők kiképzésében. A hétvégi dróntámadás volt az az indok, amivel Oroszország – pontosabban a védelmi minisztérium – egy időre felfüggesztette az ukrán gabona exportját lehetővé tévő egyezmény betartását. (Érdekes módon a gabona-alku aláírója orosz részről a védelmi miniszter).

Közben Nagy-Britanniában Andrej Kelin orosz nagykövet azt állította: bizonyítékai vannak, hogy a brit különleges erők részt vettek az ukrán dróntámadásban. Kelin azt állította, hogy a bizonyítékokat Moszkvában átadták a brit nagykövetnek. „Nagy-Britannia túl mélyen van ebben a konfliktusban és emiatt egyre veszélyesebb a helyzet”- tette hozzá.

A brit kormány „hamisnak” nevezte az állításokat, amelyek célja, hogy „eltereljék a figyelmet Oroszország harctéri veszteségeiről” és azzal utasította el a részletes választ, hogy „nem akarja folyamatosan kommentálni az állításokat”.

Kelin nagykövet a Skynak nyilatkozva azt mondta: országa nem vet be atomfegyvert és nem vet be taktikai atomfegyvert Ukrajnában, „mert az atomháborút nem lehet megnyerni és soha nem kell ilyet folytatni”.

Az oroszok már régóta egyik legnagyobb nyugati ellenségüknek tartják Nagy-Britanniát – Putyin elnök szerint a britek azon szervezkednek, hogy megsemmisítsék Oroszországot és felosszák hatalmas mennyiségű ásványi kincseit – jegyezte meg a Reuters.

Tény, hogy azt követően, hogy Moszkva megtámadta Ukrajnát, Nagy-Britannia a nyugati koalícióban Ukrajna egyik leghangosabb és feltétlen híve lett. Az otthon leszerepelt Boris Johnson volt miniszterelnököt pedig nemzeti hősként ünnepelték Ukrajnában.

Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Bulgária 2026. január 1-jén az euróövezet 21. tagjává vált, tizenkilenc évvel az Európai Unióhoz való csatlakozása után. A BNP Paribas elemzése alapján az euró bevezetése csökkenti Bulgária finanszírozási kockázatát (megszűnik az euróban denominált adósságok árfolyamkockázata, illetve esnek az államkötvény-hozamok), valamint javítja a befektetői bizalmat és támogatja külföldi tőke beáramlását a balkáni országba. A bolgár gazdasági felzárkózást ugyanakkor továbbra is több tényező hátráltatja, mint például a tartós politikai instabilitás, a gyenge intézményi környezet (korrupció, alacsony beruházások), valamint az aggasztó demográfiai trendekből fakadó munkaerőhiány.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×