Infostart.hu
eur:
384.26
usd:
327.49
bux:
0
2026. január 2. péntek Ábel
A Sajó Nagycsécsnél 2019. március 19-én. Az ENSZ március 22-ét nyilvánította a víz világnapjává, amelynek célja a környezet és ezen belül a Föld vízkészletének védelme.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Rendkívüli helyzetet hirdetett a szlovák kormány a Sajó mentén

Rendkívüli helyzetet hirdetett szerdai ülésén a szlovák kormány a Sajó mentén, a folyót február óta szennyezi a vasércbányából kifolyó bányavíz. Zuzana Čaputová köztársasági elnök egy nappal azt megelőzően járt a folyónál, hogy a kormány kihirdette a rendkívüli helyzetet. Az államfő halottnak nevezte az alsósajói vasércbányából kifolyó víz által vörös színűre festett folyót.

Kisebb előrelépés történt a Sajó szennyezésének megállítása ügyében, a kormány szerdán rendkívüli helyzetet hirdetett a folyó szlovákiai szakaszán. A rendkívüli helyzet a Rozsnyói, a Nagyrőcei és a Rimaszombati járás területén van érvényben. Szlovákiában február óta jut egy elhagyott bányából mérgező anyag a Sajóba, amelynek mintegy 220 kilométeres szakaszából 120 kilométer található Magyarországon.

Zuzana Čaputová szlovák államfő kedden gömöri körútja során személyesen látogatott el a rozsnyói járásbeli Alsósajóra, hogy meggyőződön, milyen pusztulás érte a folyót az elmúlt öt hónapban. „A Sajó halott, és szó szerint megöli a gömöri régió természeti szépségekben és turisztikai lehetőségekben rejlő potenciálját” – jelentette ki a köztársasági elnök, aki nagyra értékelte Ján Budaj környezetvédelmi miniszternek azt a döntését, hogy javaslatot terjesztett a kormány elé a rendkívüli helyzet kihirdetésére.

A szerdán kihirdetett rendkívüli helyzet több tárcának is feladatokat szab meg a folyó szennyezésének mielőbbi megállítására. A környezetvédelmi minisztérium kapta feladatul a kutatás bebiztosítását, a szakmai anyagok kidolgozását és a leginkább megfelelő technológiai eljárások elemzését, hogy visszaálljon a folyó eredeti állapota. A pénzügyminisztérium dolga lesz mindehhez megteremteni az anyagiakat, a gazdasági tárcának pedig további intézkedéseket kell foganatosítani, hogy csökkenjen a folyó szennyezettsége.

A Sajó szennyezettsége némileg ugyan csökkent májusban, amikor sikerült ötödére csökkenteni a kifolyó bányavíz mennyiségét, de még így is naponta több tonna káros anyag kerül a folyóba. Friss mérések szerint naponta négy tonna kén, kilencven kiló mangán és három kiló arzén kerül a folyóba. A bányavíz a már nem működő alsósajói Siderit vasércbányából folyik, a bánya jelenleg a Vasércbányák állami vállalat tulajdonában van. A gazdasági minisztérium irányításával június végén – négy hónappal azután, hogy vörösre változott a víz színe – katasztrófaelhárítási munkákat végeztek a bányában. A bányavíz kétharmadát a felszínre terelték, így az már kevesebb ásványi anyagot mos ki az alsóbb rétegekből. Orosz Örs, a Szövetség párt megyei képviselője szerint azzal, hogy 80 százalékkal csökkentették a szennyezés mértékét, még a problémát koránt sem sikerült megoldani. „Az az üledék, ami a Sajó folyó medrében leülepszik, rendkívül toxikus” – jegyezte meg a természeti katasztrófát elsők közt jelentő megyei képviselő.

A környezetvédelmi minisztérium szerint nem lehet korábban felmérni a keletkezett károk teljes mértékét, meg kell várni a gazdasági minisztérium irányításával végzett munkák befejezését. Ezt követően felmérik a Sajó és a felszín alatti vizek állapotát. „A szennyezés teljes megszüntetését követő üledékvizsgálatok alapján lehet meghatározni a Sajó revitalizálásának menetét. Az ennél hamarabb hozott intézkedéseknek nem lenne meg a kellő hatása” – tette hozzá a minisztérium.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Napelem a tetőn, akkumulátor a garázsban: így válhat kézzelfoghatóvá az energiaátmenet

Napelem a tetőn, akkumulátor a garázsban: így válhat kézzelfoghatóvá az energiaátmenet

A villamosenergia-szektor dinamikusan változik, a hagyományos szerepek, mint a termelők, szállítók, elosztók és fogyasztók átalakulnak a megújuló energiaforrások térnyerésével és a prosumer modell elterjedésével – többek között erről beszélt a Portfolio-nak Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója. A szakembert arról is kérdeztük, mikor válhat érdemben tömegessé Magyarországon a V2G és V2H technológia, amikor az elektromos autó akkumulátora nemcsak tölt, hanem vissza is ad a villamoshálózatnak vagy épp az otthonunknak. Többek között arról is szó volt, hogy hogyan jelenthet az okos energiagazdálkodás versenyelőnyt a kkv-knak vagy hogy a feszes munkaerőpiaci helyzetben hogyan biztosítanak utánpótlást a dunavecsei okosgyár és a Service Hub számára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×