Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Eduard Heger szlovák miniszterelnök az 51. Világgazdasági Fórumon a svájci Davosban 2022. május 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Keystone/Gian Ehrenzeller

A kormány bukását várja a lakosság többsége Szlovákiában

Nem tetszik a koalíció civakodása a szlovákok többségének, a kormány bukását kívánják.

Szlovákia lakosságának többsége, 56,7 százaléka a jelenlegi kormány bukását várja – derült ki egy felmérésből. A szlovákiai magyarok 53 százaléka kívánja a kabinet lemondását.

A kormánykoalícióban ismét kiéleződtek az ellentétek. Eduard Heger kormányfő felszólította a civakodó feleket, hogy mérsékeljék nyilatkozataikat, és a feszültség szítása helyett találják meg az egymáshoz vezető utat.

Az AKO közvéleménykutató-intézet június 7. és 10. között elvégzett felmérése szerint Eduard Heger szlovák miniszterelnök kormányát a megkérdezettek 36 százaléka támogatja. 56,7 százalék viszont akkor lenne boldogabb, ha nem a jelenlegi négyes koalíció irányítaná Szlovákiát. A megkérdezettek 5,4 százaléka nem tudott, 1,9 százaléka pedig nem akart válaszolni arra a kérdésre, hogy kívánja-e a jelenlegi kormány bukását. A felmérés során a megkérdezettek nemzetiségét is figyelembe vették, ez alapján derült ki, hogy a szlovákiai magyarok 53 százaléka, míg a szlovákok 57 százaléka kívánja a kormány lemondását.

A lakosság körében az elégedetlenséget mindenekelőtt a négyes koalíció két erős emberének, az OĽaNO-t vezető Igor Matovič pénzügyminiszternek és az SaS pártot vezető gazdasági miniszternek, Richard Sulíknak a régóta tartó és gyakorta fellángoló ellentéte váltotta ki. Legutóbb azt követően mérgesedett el köztük a vita, hogy a parlament szerdán felülbírálta Zuzana Čaputová államfő vétóját, amelyet Igor Matovič úgynevezett inflációellenes csomagja kapcsán hozott, és a parlament minimális többséggel ugyan, de megszavazta a családokat segítő inflációellenes törvényjavaslatot. Az SaS és a pénzügyminiszter ezután egymást vádolták az ellenzékkel és a fasisztákkal való együttműködéssel. Az OĽaNO felszólította az SaS-t, hogy hagyjon fel a kormány szétverésével, és viselkedjen konstruktív partnerként.

„Igor Matovič mindent megtesz annak érdekében, hogy kiszorítsa az SaS-t a koalícióból” – mondta Richard Sulík, és visszautasította, hogy az SaS összejátszott volna az ellenzékkel az inflációellenes csomaggal kapcsolatban. Közölte, hogy határozatlan ideig nem vesznek részt a koalíciós tanács ülésein, és feltették maguknak a kérdést, mi értelme koalícióban maradni egy olyan emberrel, aki ideje nagy részében azzal foglalkozik, hogy az SaS-t támadja. Egyelőre azonban nem hoztak döntést. Sulík szerint van türelmük és akaratuk ahhoz, hogy folytassák a munkát a kormányban, de még ha ők kilépnének is, akkor sem bukna meg.

Eduard Heger miniszterelnök felszólította a pénzügyminisztert és a gazdasági minisztert, hogy mérsékeljék nyilatkozataikat, és a feszültség szítása helyett találják meg az egymáshoz vezető utat. Zuzana Čaputová államfő pedig azon véleményének adott hangot, mely szerint a kormánykoalíciónak újra kell kezdenie a kapcsolatok kiépítését, és konfliktusok helyett a problémák megoldásával kell foglalkoznia. A köztársasági elnök utoljára tavaly márciusban fejtette ki véleményét Szlovákia vezetőiről, amikor is a koalíciós válság a tetőfokára hágott. 2021-ben felszólította Igor Matovič akkori kormányfőt, hogy minél gyorsabban vessen véget a krízisnek, és mondjon le. Az államfő most azonban nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Matovičnak és Sulíknak távoznia kellene-e a politikából.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

A demográfiai válság és a technológiai forradalom kettős szorítása miatt 2–5 éven belül elkerülhetetlenné válik az adórendszerek gyökeres reformja. Mivel az aktív munkavállalók száma globálisan csökken, a közfinanszírozás és a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében az államok kénytelenek új adóalanyokat – algoritmusokat és humanoid robotokat – bevonni a közteherviselésbe.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×