eur:
393.79
usd:
364.95
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Tüntető emberjogi aktivisták a londoni fellebbviteli bíróság előtt 2022. június 13-án, miután az ítélőtábla elutasította a Nagy-Britanniába érkező illegális bevándorlók Ruandába telepítésének leállítását. A brit kormány áprilisban bejelentette, hogy egy Ruandával kötött megállapodás értelmében a közép-afrikai országba telepítik át a brit földre illegálisan érkező migránsokat. Az első csoportot a tervek szerint másnap indítják útnak.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Tajtékoznak a britek az Emberi Jogok Európai Bírósága döntése miatt

Az Emberi Jogok Európai Bírósága letiltotta a brit kormány első „kitoloncolójáratát”. Az eset nemcsak az Európa-ellenes érzelmeket korbácsolta fel, de felmerült az is: egy orosz bíró döntése is közrejátszott a londoni kormány számára kínos lépésben.

Az előzmény: csak az idén több mint 10 ezer illegális bevándorló indult a francia partokról Nagy-Britanniába. Őket a La Manche csatorna brit felségvizein a brit parti őrség kénytelen összeszedni és a szárazföldre vinni – ez történt kedden 79 átkelővel. Az embercsempészek által csónakokba ültetett emberek ezek után általában menedékjogért folyamodnak.

A brit kormány most úgy akarja elvenni a kedvüket, hogy Ruandába akarja deportálni őket – az egykor népirtást átélt afrikai állammal szerződést kötöttek, hogy egy ottani komplexumba telepítik őket, amíg feldolgozzák menekültkérelmüket.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága azonban az utolsó pillanatban botot dugott a küllők közé:

másfél órával az első brit „kitoloncoló járat” indulása előtt a földre parancsolta a gépet.

A repülőn hét menedékkérőt vittek volna Ruandába.

Mindez roppant kínos Boris Johnson brit kormányfőnek és belügyminiszterének, a keménykedéséről ismert Priti Patelnek (aki maga Afrikából bevándorolt indiai szülők lánya).

Boris Johnson a hírre lebegtetni kezdte, hogy kilépteti országát az Emberi Jogok Európai Egyezményéből, amelynek szövegezésében az 1940-es évek végétől Winston Churchill volt konzervatív miniszerelnök is segédkezett és amelyet Nagy-Britannia elsőként ratifikált.

Emellett azzal vádolta meg az ügyvédeket, hogy „kihasználják a menekülteket” és „az embercsempészeket segítik”.

Brit konzervatív képviselők – akik már amúgy sem szívelik az egyezményt, mert az korlátozná a szabadkereskedelmi egyezmények megkötését a kétes emberi jogi gyakorlatot követő államokkal – dühösen ismét a kilépést kezdték követelni.

Patel közölte: nem hátrálnak, és kitartanak amellett, hogy „ellenőrizzük nemzetünk határait”. A brit ellenzék árnyék-belügyminisztere, Yvette Cooper közben megjegyezte: „a kormány olyan politikát követ, amelyről tudja, hogy nem megvalósítható és amely nem fékezi meg az embercsempészeket. 120 millió fontot adtak Ruandának és bérbe vettek egy magángépet, ami nem tudott felszállni”. A 120 millió előleg, a gép pedig félmillió font adófizetői pénzbe került.

A ruandai kormány közben jelezte: kész továbbra is teljesíteni szerződéses vállalását és fogadni a britek által odaszállított menedékkérőket – akiket migránsoknak nevezett.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága egy vélhetően hazájában megkínzott, 54 éves iraki menedékkérő ügye miatt tiltotta meg a chartergép felszállását.

A testület megjegyezte: nem látja garantálva, hogy Ruandában fair módon tudnák elbírálni a kérelmezők ügyét.

A konzervatív Daily Telegraph című lap pedig gyorsan talált egy bűnbakot, a szankciók ellenére a testületben szeptember közepéig még dolgozó orosz bírót – és megjegyezte: a bíróság nem hajlandó közölni, mely bírók tárgyalták az ügyet. A lap megfogalmazása szerint olyan „megkérdőjelezhető emberi jogi gyakorlattal rendelkező országok bírái is megtalálhatók a 47 jogász között, mint Magyarország és Azerbajdzsán”.

(A nyitóképen: Tüntető emberjogi aktivisták a londoni fellebbviteli bíróság előtt 2022. június 13-án, miután az ítélőtábla elutasította a Nagy-Britanniába érkező illegális bevándorlók Ruandába telepítésének leállítását.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Fábián László: nem elérhetetlen cél a kétszáz fős magyar csapat a párizsi olimpián

Fábián László: nem elérhetetlen cél a kétszáz fős magyar csapat a párizsi olimpián

A jelenlegi világranglista-helyezések alapján több mint húsz sportágban lehetnek érdekeltek a magyarok a nyári ötkarikás játékokon – mondta az InfoRádióban a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára. Fábián László beszélt a hazai rendezésű kvalifikációs versenyek, köztük az április 25-én kezdődő szegedi evezős Európa-bajnokság jelentőségéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×