Infostart.hu
eur:
366.83
usd:
333.83
bux:
145087.09
2026. november 18. szerda Jenő
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (k) átveszi Klaus Korhonen finn (b), valamint Axel Wernhoff svéd NATO-nagykövettől az országuk hivatalos csatlakozási kérelméről szóló dokumentumokat a katonai szövetség brüsszeli székházában tartott ceremónián 2022. május 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Johanna Geron

Törökország máris nehezíti a NATO-bővítést

Ahogy várható volt, Finnország és Svédország közösen nyújtotta be NATO-csatlakozási kérelmét. A két, sokáig semleges országot az Ukrajna elleni orosz támadás tolta a katonai szövetség felé, de Törökország máris vétót emelt.

Immár hivatalos: az Oroszországgal határos Finnország és a közeli Svédország is be akar lépni a világ legnagyobb katonai szövetségébe.

„Melegen üdvözlöm Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. Önök legszorosabb partnereink” – mondta a formális lépést nyugtázva Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, amikor szerdán átvette a kérelemről szóló leveleket a két északi ország nagyköveteitől.

„Ez egy olyan történelmi pillanat, amelyet meg kell ragadnunk”

– tette hozzá.

Svédország és Finnország az egész hidegháború idején kitarott semlegessége mellett, de az Ukrajna elleni orosz invázió végül átbillentette őket a NATO oldalára. A februári támadás után a két ország közvéleménye és a korábban hagyományosan távolságtartó politikai pártok is NATO-pártiak lettek.

Bár a két ország hadereje nagyban NATO-komform, és már régóta együtt gyakorlatoznak a szövetség katonáival, a folyamat most lelassul, mert a szövetség tagállamainak is véleményezni kell a kérelmet, parlamentjeiknek pedig majd ratifikálniuk kell a csatlakozási szerződéseket.

Recep Tayyip Erdogan, az Oroszországgal „hibrid viszonyt” ápoló Törökország elnöke például többször jelezte, hogy megvétózza az északi államok belépését. Hírügynökségi jelentések szerint kedden a vétó miatt a NATO Tanácsban nem sikerült az eredeti terveknek megfelelően elfogadni a csatlakozási folyamat megkezdéséhez szükséges határozatot - írta az Euronews.

Erdogan azzal érvel, hogy a két országban jelen lévő kurd kisebbség a törökök és mások által is terroristának tekintett Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) képviselője és támogatója.

Hétfőn a „terrorcsoportok inkubátorának” nevezte a két országot,

és azt üzente külügyminisztereiknek: ne fárasszák magukat azzal, hogy Törökországba látogatnak. „Sajnálom, de ne vesztegessék az idejüket, erre nem lehet igent mondani”.

Kommentátorok szerint a nagy taktikus Erdogan most is keményen alkudozik a Nyugattal – amely elméletileg a szövetségese. Hogy mit akarhat? Felmerült, hogy a Svédországban élő PKK-tagok kiadását. Ankara sérelmezi, hogy Stockholm nem válaszolt 11 állítólagos PKK-tagról szóló kiadatási kérelmére. Az is szálka a szemében, hogy amikor 2019-ben hadműveletet indított a szíriai kurd milíciák ellen, vezető svéd illetékesek a PKK-hoz közelinek tartott szíriai kurdokkal tárgyaltak. Ahogy a Financial Times megjegyezte: Svédországban nagy kurd diaszpóra él, és erős a kurdok iránti szimpátia.

A lap által idézett kutató szerint „Svédország régóta büszke arra, hogy az emberi jogok védelmezője, a világ egyfajta lelkiismerete. A kormányzó szociáldemokraták úgy tudták meggyőzni a közvéleményt a NATO-belépésről, hogy ezt a szerepet nem adják fel. Tehát

nincs túl sok lehetőség az engedékenységre”.

Amit a törökök még akarnak: a két északi állam oldja fel a szíriai művelet után ellene bevezetett fegyverembargóját. Az Egyesült Államoktól pedig azt, hogy szállítsák le azokat a csúcstechnológiás F-35-ös harci gépeket, amelyeket azért tartottak vissza, mert Ankara orosz rakétarendszert vásárolt. A tagállamokban felmerült a kérdés: mennyire megbízható partner Erdogan, amikor nem csatlakozik a Moszkva elleni szankciókhoz és most is kerékkötő? Elemzők szerint egyáltalán nem biztos, hogy beadja majd a derekát.

Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.

Sajnos nincs „ha”; eltört a kapus keze – értékelések a magyar–északír után

1-1-re végzett Észak-Írország vendéglátójaként a magyar labdarúgó-válogatott kedd este a Puskásban a Nemzetek Ligája B divíziós kvázi csoportdöntőjén, így pótvizsgára kényszerül tavasszal a feljutásért A mérkőzést értékelők szerint a Rossi-csapat kezében tartotta a mérkőzést. Tóth Balázs kapusnak már az első félidőben eltört a keze, de ez is csak a meccs után derült ki, hosszabb pihenő várhat rá. Varga Barnabás az egyik nyilatkozó szerint világklasszis csatár.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×