Ursula von der Leyen Európai Bizottsági elnöktől követelik egyes európai parlamenti képviselők, hogy indítson vizsgálatot a bővítési és szomszédsági biztos, Várhelyi Olivér ellen. Azt akarják tisztázni, hogy segédkezik-e a boszniai szerbek elnökségi képviselője, Milorad Dodik szeparatista törekvéseiben.

Kommentátorok az óév végén már feltették a kérdést: túléli-e 2022-t a Daytoni Békeszerződés által eddig egyben tartott, de etnikai alapon széthúzó Bosznia-Hercegovina?

És egy kiszivárgott levél szerint ha nem, akkor az Európai Parlament egyes képviselői abban felelősnek tartják majd a magyar biztost is.

A levél szerint Várhelyi „nyíltan összejátszott Dodikkal Bosznia-Hercegovina szétszakításában”.

Miért? Mert a szerzők szerint az illetékes „egyetértett Dodikkal arról az időpontról, amikor a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje rendkívüli ülést tart, valamint abban, hogy fél évre jegeljék a Bosznia-Hercegovinából történő kilépésről szóló törvényt”.

Bosznia-Hercegovina állam jelenleg két nagy fokú autonómiát élvező részből, a Bosnyák-Horvát Föderációból és a Boszniai Szerb Köztársaságból áll (mellettük az önkormányzatként működő parányi Brcko-körzettel). Míg a szerbeknél nyíltan hangzanak el törekvések a kilépésről, addig a horvátoknál a külön saját képviselet hiányát sérelmezték.

Most harminc európai parlamenti képviselő azzal vádolja Várhelyit, hogy látszólag engedékenyen viszonyult a „szeparatista mozgalmakhoz” és olyan módon lépett fel, ami túlmutat, sőt ellentétben van hatáskörével, amikor ő képviseli a Nyugat-Balkán felé a hivatalos EU-álláspontot.

„Kétségbe vonhatják a Bizottság pártatlanságát és semlegességét, fenyegetés alá kerül a törékeny geopolitikai egyensúly” – írták.

Októberben Milorad Dodik, a boszniai szerbek képviselője a hárompárti boszniai elnökségben arra szólított fel, hogy a Republika Srpska lépjen ki főbb állami intézményekből és hozza létre saját, párhuzamos intézményeit – megsértve ezzel az alkotmányt és a békeszerződést. Ezt követően a múlt héten az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta.

Christian Shmidt, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője „de facto elszakadásnak” nevezte a lépést, ami tovább tüzelheti a feszültséget.

December 10-én, a boszniai szerb parlament meg is hozta a kérdéses törvényeket, amelyek szerint az entitás májusig saját intézményeket hozhat létre. Dodik egyik tanácsadója ugyanakkor december 21. után tagadta, hogy Várhelyinek köze lett volna a boszniai szerb parlament elszakadáspárti ülésének tervezéséhez.

Az EP-képviselők levelét, amelyben a magyar biztos kivizsgálását követelik, a Twitteren közzétette Cseh Katalin, a Momentum által a parlamentbe delegált képviselő. „Az EU-nak határozottan és hihető módon a béke pártján kell állnia” – írta kíséretül. Cseh azt is megjegyezte, hogy magyar képviselőként fontosnak érzi, hogy üzenjen a boszniai népnek, amelynek – ahogy fogalmazott – „újra át kell élnie a háború borzalmait”, és burkoltan bírálta Orbán Viktor miniszterelnököt, aki 100 millió eurós támogatást adott a boszniai szerbeknek.

Októberben a Politico nevű portál írásában európai illetékesek azzal vádolták Várhelyit, hogy kivételez Szerbiával és eljelentékteleníti a jogsértésekkel kapcsolatos aggodalmakat. Von der Leyen hivatala akkor azt mondta, hogy az illetékes „a teljes bizalmát élvezi”.

(A nyitóképen: Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja – a képen balra – megbeszélést folytat a Zeljko Komsiccsal – balról a második –, a háromtagú boszniai államelnökség horvát, valamint Sefik Dzaferovic, az államelnökség bosnyák – jobbról a második – és Milorad Dodik, az államelnökség szerb tagjával – a képen jobbra – Szarajevóban 2021. november 24-én.)