Infostart.hu
eur:
384.59
usd:
330.73
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
A Facebook amerikai alapítású közösségi hálózat ikonikus, felfelé mutató hüvelykujjat ábrázoló emblémája a Kalifornia állambeli Menlo Parkban 2020. június 29-én. A gyűlöletbeszéddel és hamis információkat tartalmazó posztokkal kapcsolatos üzletpolitikája miatt egyre több cég jelenti be, hogy nem hirdet tovább a közösségi oldalon.
Nyitókép: John G. Mabanglo

Amerikában már kész a terv a Facebook és társai megregulázására

Az amerikai Kongresszus egyik bizottsága jóváhagyta, lesújthatnak a különösen nagy hatalomra szert tett technológiai cégekre.

Tavaly már szinte szokássá vált az amerikai Kongresszusban, hogy beidézik a Facebook, a Twitter, a Google és más nagy technológiai cégek vezetőit. A liberálisabb Demokrata és a konzervatívabb Republikánus képviselőknek – más és más okból, de – elegük lett a szerintük túl nagy hatalomra szert tevő technológiai cégek magatartásából. Most pedig amiatt bírálják őket, mert hatalmukat felhasználva felvásárolnak vagy tönkretesznek kisebb cégeket. A Képviselőház igazságügyi bizottsága hivatalosan is elfogadta az erről szóló, 400 oldalas jelentést.

Az anyag nem csak a bizottság hivatalos állásfoglalása, de egyben egy jövőbeli törvény vázlata is lesz, amely azt a célt szolgája majd, hogy korlátozzák a Google, az Apple, az Amazon és mások piaci hatalmát.

A jelentést 24:17 arányban fogadta el az igazságügyi bizottság, a képviselők párthűségük alapján szavaztak.

Maguk az említett cégek tagadják hogy bármi rosszat is tettek volna.

Az először tavaly októberben kiadott jelentés annak volt az eredménye, hogy a Kongresszus első ízben átvilágította a technológiai szektort. Az anyag szerzői szerint radikálisan módosítani kéne a trösztellenes törvényeket és több tucat olyan esetet említettek, amikor a technológiai óriások visszaéltek a hatalmukkal.

„Az Amazon, az Apple, a Google és a Facebook mind monopolhelyzetben van gazdaságunk egyik jelentős szektorában. Ennek a monopóliumnak véget kell vetni – mondta David Cicilline demokrata képviselő. – Most, hogy az igazságügyi bizottság hivatalosan is elfogadta megállapításainkat, alig várom, hogy nekifoghassak a törvényalkotásnak, amely választ ad majd jelentős aggodalmainkra.”

Az első ilyen – kétpárti – törvényjavas

latot már be is nyújtották: a szerzők ezzel szeretnék megerősíteni a trösztellenes ügynökségek hatáskörét és megkönnyíteni a kollektív tárgyalást az olyan cégekkel, mint a Google vagy a Facebook.

Egy másik törvényjavaslat célja, hogy megfékezze az ágazatban a fúziókat.

A most kiadott jelentés javasolja, hogy tiltsák ki az Amazonhoz hasonló nagy cégeket az olyan piacokról, ahol versenyeznek. Emellett felvetik, hogy növelni kéne a trösztellenes szabályokat betartató ügynökségek költségvetését.

A jelentés arra is sürgette a Kongresszust, hogy hagyjon több játékteret a trösztellenes ügynökségeknek, hogy azok le tudják állítani azt a gyakorlatot, amelynek során egyes cégek felvásárolják potenciális riválisokat.

Címlapról ajánljuk
Elemző: Donald Trump azért lett dühös, mert a britek lavíroznak, a spanyolok meg már-már cinikusak

Elemző: Donald Trump azért lett dühös, mert a britek lavíroznak, a spanyolok meg már-már cinikusak

Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegette meg Spanyolországot, hogy megszakít velük minden kereskedelmi kapcsolatot, mert az ország nem engedte az amerikai légierőnek, hogy a bázisait használja az Irán elleni művelethez. Nagy-Britannia sem hagyta, hogy a támadáshoz igénybe vegyék az Indiai-óceánon található támaszpontját. Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője világított rá a helyzet hátterére.

Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

A Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott tárgyalásán szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta két kárpátaljai magyar hadifogoly elengedését – közölte a magyar külügyi tárca.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×