eur:
411.2
usd:
392.75
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
FFP2-es védőmaszkok a Sentias német gyógyászati berendezéseket és termékeket gyártó vállalat üzemében a németországi Wuppertalban 2020. január 21-én. Németországban a mutálódott, a korábbinál gyorsabban terjedő koronavírus megfékezése érdekében műtős, KN95/N95-ös, vagy FFP2-es védőmaszkot kell viselni az üzletekben, a tömegközlekedési eszközökön, valamint az orvosi rendelőkben.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Sascha Steinbach

"A Covid-19 kemény és fájdalmas emlékeztető"

Nemzetközi Pandémia Egyezményre van szükség, hogy a világ felkészüljön a jövőbeli járványokra – ezt sürgette több mint húsz vezető politikus. A szerződés a II. világháború utáni megállapodás mintáját követné, hogy biztosítsa a határon átnyúló együttműködést.

Nemzetközi Pandémia Egyezményre van szükség, hogy a világ felkészüljön a jövőbeli járványokra – ezt sürgette több mint húsz vezető politikus. A szerződés a II. világháború utáni megállapodás mintáját követné, hogy biztosítsa a határon átnyúló együttműködést.

Összesen 24 nemzetközi politikus – köztük Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Boris Johnson brit kormányfő – tett közzé felhívást több nagy médiumban. A brit Daily Telegraphban, a francia Le Monde-ban, a spanyol El Paisban és máshol megjelent írásukban azzal érvelnek, hogy Nemzetközi Pandémia Egyezményt kell kötni, és ezzel biztosítani a nemzetközi összefogást a jövőbeli világjárványok esetére.

A mostani járványban visszatérő vád a vakcina-felhalmozás és a vakcinanacionalizmus – amikor a fejlettebb országok több oltóanyagot halmoznak fel, míg a szegényebb országoknak csak kevés és későn jut a koronavírus elleni szérumokból. A fejlett országok emellett egymás között is vitáznak arról, hogy a vakcinahiány közepette kik kaphatják meg mások előtt az oltóanyagot.

Az aláírók között van Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet, a WHO főigazgatója is. Ő úgy fogalmazott: „annak idején, a két világháború pusztítása után a politikai vezetők közösen létrehoztak egy multilaterális rendszert. Világos volt a cél: összehozni az országokat, eloszlatni a kísértést az elszigetelődéshez és nacionalizmushoz való visszatéréshez. Közösen választ adni az olyan kihívásokra, amelyeket csak együtt lehet megoldani, a szolidaritás és együttműködés szellemében.” – mondta.

A WHO-főnök megemlítette, hogy

a cél a béke, jólét, egészség és biztonság garantálása.

A nemzetközi vezetők szerint hasonló szellemiséget követve a világ országainak felkészültebben kell „előrejelezniük, megakadályozniuk, azonosítaniuk és kiértékelniük a jövőbeli pandémiákat és hatékony, magas szinten összehangolt választ kell adniuk rájuk”.

Az új szerződés nyomán jobb előrejelző-rendszereket hozhatnak létre, amelyek figyelmeztethetik az embereket a potenciális pandémiára. Ennek részeként megnövelik az adatmegosztást, hatékonyabban osztják el a vakcinákat és a személyes védőfelszerelést.

„Lesznek még más pandémiák és komoly egészségügyi vészhelyzetek. Egyetlen kormány vagy nemzetközi ügynökség sem tud ezekre egyedül választ adni. A kérdés nem az, hogy lesznek-e, hanem az, hogy mikor. A Covid-19 kemény és fájdalmas emlékeztető arról, hogy addig senki sincs biztonságban, amíg mindenki nincs biztonságban” – jegyzik meg a politikusok.

David Nabarro, a WHO Covid-19 különmegbízottja azt mondta a BBC-nek, hogy

„különleges fellépés híján már mélyen 2022-ben járunk majd, mire beoltják a világot a koronavírus ellen”.

Ebben az időszakban mindenféle új variánsok jelenhetnek meg és ezért a nemzetközi vezetők most azt mondják „olyan nagy a probléma, hogy készek vagyunk együtt fellépni ellene” – tette hozzá. Máris itt egy gyakorlati kérdés: engedik-e a gazdag országok, hogy ideiglenesen feloldják a vakcinák szellemi jogait védő rendelkezéseket, hogy a fejlődő világban többet tudjanak gyártani a fontos oltóanyagokból?

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×