Az október végén a legtöbb európai államban bevezetett szigorítások kezdik kifejteni a hatásukat, lassul a Covid-19 járvány terjedése. Ennek nyomán a kereskedelmi szféra egyre inkább azért kampányol, hogy a oldják fel a karanténokat az ünnepek előtti időszakra. A kormányok azonban ezúttal nem hajlanak olyan nyitásra, mint amivel nyáron próbálkoztak – írja a Financial Times.
December elején járnak le a lezárások több országban, így Nagy-Britanniában, Franciaországban és Írországban is. A kormányok jelezték, hogy csak fokozatosan enyhítenek a korlátozásokon, mivel az első alkalommal „túl megengedőek” voltak.
Az EU-országok megtapasztalták az árát az első hullám utáni sietős nyitásnak
– mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. „Ezúttal lépcsőzetesen és összehangoltan kell visszavenni a korlátozó intézkedésekből, különben fennáll egy újabb hullám kockázata” – figyelmeztetett az uniós vezető.
Franciaország például három lépcsőben oldja fel a karantént. December 1-jén szigorú egészségügyi intézkedések mellett nyitják ki az eddig zárva tartó üzleteket. Ezt követően, már karácsonyhoz közeledve oldják fel az utazási korlátozások egy részét. Attól függően, hogy miként alakul a fertőzési ráta és hányan kerülnek kórházba, januárban tovább enyhíthetnek az utazási szabályokon.
„Tegyük világossá: a lezárás és a mozgáskorlátozás továbbra is érvényben marad”
– mondta Gabriel Attal kormányszóvivő a Journal du Dimanche című lapnak.
Emmanuel Macron francia elnök kedden mondja el a részleteket, előtte pedig Boris Johnson brit kormányfő magyarázza el, mi történik az angliai karantén december 2-i feloldása után. A briteknél várhatóan tömeges tesztelési program indul el a nemrég kipróbált gyorstesztekkel.
Mivel a karanténok már a kormánypárton belül is elégedetlenséget váltottak ki, az is a gyorstesztelés célja lesz, hogy a Covid-pozitív személyekkel kapcsolatba került, de mégis fertőzésmentes személyeket ne küldjék 14 napos izolációba. Ezt úgy érik majd el, hogy
a kérdéses személyeket egy héten át minden nap tesztelik, és ha negatív az eredményük, nem kell karanténba vonulniuk.
Olaszországban közben Giuseppe Conte kormánya azt mérlegeli, hogy az alacsony fertőzöttségű körzetekben karácsony előtt 10 nappal kinyithassanak az üzletek, miközben csak a legközelebbi családtagok, tehát gyerekek,
szülők és nagyszülők közös ünneplését engedélyeznék.
Németország másoknál jobban kezelte az első hullámot, de a fertőzések megugrása miatt novemberben szintén kénytelen volt karantént bevezetni. Markus Söder bajor miniszterelnök azt mondta: ha jó karácsonyt akarnak, akkor két–három héttel meg kell hosszabbítani és meg kell szigorítani a lezárást. A lazítás csak a karácsonyra vonatkozna, az újévi ünneplést már korlátoznák, például a nyilvános helyen történő alkohol- és petárdaárusítás tilalmával. Söder szerint
le kell mondani egyelőre a téli sportokról is.
Közben az első hullám idején karanténmentes Svédországban is korlátozták a gyülekezést.
A gyors, 15 perces antigéntesztek elterjedése Európa-szerte új fegyver lehet a pandémia ellen, mert szinte azonnal el lehet szigetelni a fertőzött személyeket. Madridban ennek tulajdonítják, hogy sikerült visszaszorítani a fertőzéseket és tehermentesíteni a kórházakat. A társadalmi érintkezésre vonatkozó korlátozások azonban valószínűleg a tömeges védőoltás programok beindításáig fennmaradnak Európában – jegyzi meg a Financial Times.
