Ahogy egyre forrósodik az elnökválasztási kampány az Egyesült Államokban, úgy keres a két nagy párt kínos témákat, amikkel fogást találhat a másik elnökjelöltjén – különösen amiatt, hogy közeledik a jelöltek első televíziós vitája.

A New York Times például azt állítja, megszerezte Donald Trump elnök adóinformációt és hogy Trump éveken át nem fizetett szövetségi jövedelemadót, 2016-ban és 2017-ben pedig mindössze 750 dollárt utalt át. A cikk szerint Trump üzletei masszívan veszteségesek, részben azért mert jelentős tanácsadói díjakat is költségként tüntettek fel. Az is szerepel benne viszont, hogy 2017-ben több mint 300 ezer dollár adót fizetett be Panamában, Indiában és a Fülöp-szigeteken.

A szenátusi republikánusok közben 87-oldalas anyagban vizsgálták Joe Biden demokrata elnökjelölt fia, Hunter Biden ukrajnai és kínai üzleti ügyeit azokra az évekre visszatekintve, amikor apja az Egyesült Államok alelnökeként tevékenykedett. Összegzésük „potenciális bűncselekményeket” említ. Hunter ebben az időben a Burisma nevű ukrán gázipari cég igazgatótanácsában ülve kapott masszív fizetést. Apja közben az amerikai Ukrajna-politika fő felelőseként elérte, hogy egy amerikai kormánytámogatásért cserébe menesszék az akkori ukrán főügyészt.

Trumpot hasonlóval vádolták meg a tavaly ellene indított sikertelen vádeljárásban: azzal, hogy visszaélt hatalmával. Amiatt folyt ellene kongresszusi vizsgálat, mert a vád szerint visszatartott egy katonai segélyt Ukrajnától amíg az ukrán elnök nem egyezett bele, hogy vizsgálatot folytat le Hunter Biden és apja ukrajnai tevékenységéről.

A szenátusi jelentés szerint Hunter Biden igazgatótanácsi szerepe „érdekellentétet jelentett”. 2016-ban George Kent akkori amerikai nagykövet-helyettes azt írta Kijevből, hogy az ifjabb Biden pozíciója „nagyon kínos minden olyan amerikai illetékesnek, aki korrupcióellenes fellépést akar Ukrajnában”.

Az anyag szerint még az amerikai külügy is korruptnak tartotta Mikola Zlokevszkijt, a Burisma akkori főnökét. Elismerték: nem volt világos, mennyire befolyásolhatta az ifjabb Biden állása az Egyesült Államok Ukrajna-politikáját. Arra sem tértek ki részletesen, hogy az alelnök az akkor ukrán főügyész elmozdíttatásával esetleg akadályozni próbálta volna a Burisma és így fia főnöke elleni nyomozást.

Miközben az amerikai média jobbára ignorálta a szenátusi jelentést, a Wall Street Journal üzleti lap vezércikke vaskosan fogalmazott: az anyag világossá tette, hogy Hunter profitált apja pozíciójából Ukrajnában és Kínában is. A külföldiek tudták, hogy „befolyást vásárolnak rajta keresztül”. Például: a Burismának dolgozó amerikai lobbiszervezet Hunter nevét felhasználva próbált találkozót szervezni az amerikai külügyminisztériummal.

Az anyag szerint Hunter kapcsolati hálóját felhasználva létrehozott egy sanghaji befektetési céget. A vállalat azután kapott kínai működési engedélyt, hogy Hunter és apja 2013-ban az Air Force Two alelnöki gépen Kínába utaztak. A Journal szerint a céget jobbára kínai kommunista kormányhoz kötődő állami részvényesek pénzelik és ellenőrzik, és ezek két és fél milliárd dollárt fektettek be külföldön, így az Egyesült Államokban is, az autóipari, energia-, bányászati és technológiai ágazatokba.