eur:
394.95
usd:
363.4
bux:
65450.33
2024. március 19. kedd Bánk, József
Vendégek egy stockholmi étterem teraszán a koronavírus-járvány idején, 2020. április 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Anders Wiklund

Kiverte a biztosítékot a svédek magas halálozási aránya

Svédország vizsgálatot indít a koronavírus-járvány kezeléséről. A skandináv országra sokan példaként tekintettek lazább gyakorlata miatt. Ugyanakkor a lakosság arányában a világon az egyik legmagasabb halálozási statisztikával rendelkezik.

Meg lehet-e fékezni a Covid-19 pandémiát a „nyájimmunitás” megszerzésével? Svédország egyfajta kísérleti laborként próbált választ adni a világnak arra a kérdésre, hogy ha elég ember fertőződik meg és válik ellenállóvá a vírussal szemben, akkor van-e értelme szigorú karanténnal védekezni.

Kutatók - köztük svéd kutatók is - azonban élesen bírálták a stratégiát az elmúlt hónapokban. A kormánypolitika azzal érvelt, hogy az eddigi laza fellépés nyomán csökkentették egy esetleges második hullám veszélyét.

A svédeknél nem zártak be a munkahelyek, csak az 50 főnél nagyobb csoportok gyülekezését tiltották be, nyitva maradt az iskolák egy része, és az embereknek csak ajánlották, de nem írták elő, hogy otthonról dolgozzanak.

A svédek vezetnek egy szomorú statisztikában

Ugyanakkor a szomszédos északi országokhoz képest sokkal rosszabb a svéd halálozási statisztika, a lakosság számához viszonyítva pedig a skandináv ország a világ egy legrosszabb halálozási arányát produkálta.

Friss adatok szerint a 10 milliós országban 38 ezer fölött járt a fertőzöttek száma, és eddig 4400 ember halt meg a vírus miatt.

Egy főre lebontva ez négy és félszer magasabb halálozási ráta, mint a szomszédos dánoké és kilencszerese a norvég adatnak.

A másik, gyakran használt számítási mód szerint 5,6 halott jut egymillió lakosra, ami 11-szer magasabb, mint a globális átlag, amely szerint egymillió emberre 0,5 halott jut. Svédországban a betegségben elhunytak fele idősotthonban halt meg.

A nyomás hatására Stefan Löfven miniszterelnök azt mondta, hogy nem a járvány elmúltával, hanem rövid időn belül vizsgálatot indítanak a stratégiáról.

„Átfogó képet kell alkotnunk arról, hogyan működött országos, regionális és helyi szinten” – mondta a kormányfő egy lapinterjúban. „A nyár előtt döntést hozunk egy vizsgálóbizottságról” – tette hozzá a kormányfő. Mivel a naptár szerint már nyár van, ezzel arra tett ígéretet, hogy rövid időn belül megindulhat a vizsgálat.

Nagy volt a szabadság, míg máshol bezárva ültek az emberek

A svédeknél csak minimális tilalmak voltak érvényben, például nem lehetett látogatni idősotthonokban és a biztonságos távolság betartására kötelezték az embereket, de úgy, hogy a boltok, éttermek, bárok és parkok is nyitva maradtak. Az alsó tagozatosok közben továbbra is járhattak iskolába.

Illetékesek folyamatosan azzal érveltek, hogy a skandináv országban alacsonyabb lesz a halálozási arány, mint a világ más államaiban. Azt is hangoztatták, hogy amikor a szigorúbban fellépő országok lazítanak a karanténon, akkor a halálesetek megugrásával járó második hullámmal szembesülnek majd.

Feláldozták az időseket és betegeket?

A kormány vezető tudományos tanácsadója még mindig magyarázni próbálja a bizonyítványt: Anders Tegnell, a közegészségügyi hivatal járványügyi szakértője azt mondta,

„meglepetésként érte” a magas halálozási arány,

és hogy „nem biztos, hogy a karantén megvédte volna-e az időseket”. Később viszont elismerte, hogy csinálhatták volna jobban is.

Hozzátette: most, hogy más országok fokozatosan enyhítenek a vírus lassítása érdekében hozott rendelkezéseken, Svédországnak érdemes megfigyelnie, mely rendelkezések bizonyultak hatékonynak a járvány elleni harcban.

Azt mondta továbbá, hogy ha ismét ilyen helyzettel szembesülnének, Svédország vélhetően szigorúbban járna el, mint korábban, ám kevésbé szigorúan, mint a többi ország, valahol a kettő között.

Olle Kampe, a neves Karolinska Intézet professzora ugyanakkor azt mondta a Business Insider magazinnak: „feláldozzuk az öregeket és a betegeket” és óvott attól, hogy mások másolják a svédeket.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.19. kedd, 18:00
Hankó Balázs
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára
Soha nem látott vagyon füstölt el a magyarok bankszámláiról, de végre van, aminek örülhetünk

Soha nem látott vagyon füstölt el a magyarok bankszámláiról, de végre van, aminek örülhetünk

Ugyan a tavalyi utolsó negyedévben végre nem nőtt tovább a sikeres csalások értéke az előző negydévhez képest, ám éves alapon még így is duplázást láthattunk. 2023-ban egyetlen év alatt 23,2 milliárd forintnyi sikeres visszaélés történt a nem kártyás elektronikus pénzforgalomban. A digitális pénzforgalom naposabb oldalát tekintve az látszik, hogy a mobilfizetések gyorsan terjednek, a kártyákkal már kétszer többet fizetünk, mint amennyi készpénzt veszünk fel velük, és a fizetési kérelmek száma is nagyot emelkedett. A hazai pénzforgalom legfontosabb trendjeiről júniusi Financial IT konferenciánkon részletesen is szó lesz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×