Ellentmondásosan ítélik meg külföldön és otthon Stockholm fellépését a Covid-19 járvány közepette, de egy illetékes most azt mondta: hamarosan látszik majd az eredmény.

A politikusok világszerte kimondatlan dilemmája ez:

az időseket és sebezhetőket, vagy az aktív keresők által fenntartott gazdaságot védjük-e a járvány közepette?

A stockholmi hatóságok az utóbbit választották, és csak minimálian korlátozták a lakosok mozgását és gyülekezését az elmúlt hetekben.

Svédország washingtoni nagykövete most azt mondta: májusra a főváros eléri az úgynevezett nyájimmunitást, melynek a nyomán a vírusfertőzés a betegségen átesett vagy védőoltást kapott többség ellenállási képessége miatt

már gyakorlatilag nem terjedni.

„Stockholm lakosságának körülbelül 30 százaléka már immunis” – mondta Karin Ulrika Olofsdotter nagykövetasszony az amerikai közszolgálati csatornának, a National Public Radio-nak. „A következő hónapban már elérhetjük a nyájimmunitást a fővárosban” – tette hozzá.

Nagy kérdés

A brit kormány tudományos főtanácsadója szerint a populáció 60 százalékának kell védetté válnia ahhoz, hogy megvalósuljon az új típusú koronavírustól védő nyájimmunitás.

Továbbra is kérdéses viszont, hogy egyáltalán védett-e, és ha igen, mennyi ideig a betegségen már átesett személy.

Az Egészségügyi Világszervezett óvta a kormányokat attól, hogy a fertőzést leküzdő embereket „immunitási igazolványokkal” lássák el, mert még nincs egyértelmű tudományos válasz.

Dél-Koreában például 222 volt Covid-19 betegről jelentették azt, hogy ismét pozitív lett a vírustesztje. A hatóságok most megpróbálják tisztázni, hogy a teszt egyszerűen nem ismerte fel, hogy maradt még bennük vírus vagy valóban újrafertőzöttnek számítanak-e.

Olofsdotter nagykövet elfogadta, hogy további kutatásokra van szükség és azt mondta: a svéd kormány kész módosítani irányvonalán, ha ez szükséges. Egyelőre azonban nem tervezik ezt.

Svédországgal szemben a skandináv szomszédok, Norvégia és Dánia is szigorú karantént vezetett be.

Anders Tegnell, a svéd politikát formáló járványügyi szakértő

„hosszabb távon fenntarthatónak” nevezte a fellépésüket a „drasztikus, rövidtávú taktikával” szemben.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Stockholmban nyitva maradtak az iskolák, éttermek és áruházak és csak az ötven főnél nagyobb csoportok gyülekezését tiltották meg. A legtöbb középiskolai és egyetemi órát viszont online tartják és arra kérték a lakosokat, hogy csak fontos esetben induljanak útnak.

A bírálók szerint viszont a svéd modell szükségtelen haláleseteket okozott.

A Magyarországhoz hasonló méretű lakossággal rendelkező országban 20302 fertőzöttet regisztráltak csütörtökig és 2462-en haltak meg Covid-19 betegségben. A dánoknál és a norvégoknál jóval alacsonyabb a halálozási szám.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!