eur:
411.19
usd:
392.64
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Michel Barnier, az Európai Bizottság brit kiválás ügyében felelős főtárgyalójának találkozója az Országházban 2018. június 4-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A franciák tudni vélik, ki lesz az Európai Bizottság új elnöke

"Macron-kompatibilis" jelöltként emlegeti a francia a sajtó a Laurent Wauquiez vezette mérsékelt jobboldali Republikánusokhoz tartozó politikust.

Az Európai Bizottság következő elnöke francia lesz, a jelenlegi brexit-ügyi főtárgyaló, Michel Barnier személyében. Legalábbis erre a következtetésre lehet jutni a francia média lelkesedése és néhány francia politikus nyilatkozata alapján.

Bár hivatalosan nem jelöltette magát, itteni számítások szerint az amúgy "Macron-kompatibilisnek" tartott, de továbbra is a Laurent Wauquiez vezette mérsékelt jobboldali Republikánusokhoz tartozó Michel Barnier-nak jó esélye van arra, hogy az Európai Bizottság elnökévé váljon.

Hirtelen az is fontos lett a franciák számára, hogy Orbán Viktor megvonta támogatását Manfred Weber-től,

az Európai Néppárt csúcsjelöltjétől, ami a francia politikusnak kedvezhet. Már csak azért is, mert egyes hírek szerint a magyar miniszterelnök elfogadhatónak tartaná a pragmatikusabbnak, tapasztaltabbnak és főleg kevésbé bürokrácia-pártinak tartott brexit-ügyi főtárgyaló jelölését.

Ráadásul több francia elemző tudni véli: nem kizárt, hogy a németek kihátrálnak Weber mögül, cserében ők adhatják majd az Európai Központi Bank éléről novemberben távozó Mario Draghi utódját.

Az 1951-ben az Alpok lábánál fekvő dél-kelet franciaországi Grenoble város egy, ma előkelőnek számító, La Tronche nevű negyedében született, ma 68 éves Michel Barnier amúgy nem igazán nevezhető karizmatikus személyiségnek, annak ellenére, hogy

huszonkét éves kora óta aktívan politizál.

A 14 évesen már a gaulle-ista mozgalomban aktívan résztvevő, 1972-ben a párizsi kereskedelmi főiskolán diplomát szerzett Barnier-t 1978-ban választották először parlamenti képviselőnek, 27 évesen akkor a törvényhozás legfiatalabb tagjának számított.

A környezetvédelem iránt korán érdeklődést mutató, de jobboldali kötődése mellett mindvégig kitartó Barnier-t Edouard Balladur kormányában, 1993-ban környezetvédelmi miniszterré nevezik ki, és ettől kezdve nem is hagyja el a nemzeti, majd az uniós szintű politizálást. Egyebek mellett vezette a külügyi és a mezőgazdasági tárcákat, 1995 és 1997 között pedig az uniós ügyekért felelős miniszteri posztot töltötte be.

Első konkrét uniós tapasztalata 1999-ben kezdődött, öt évig a regionális fejlesztések biztosaként dolgozott, 2010 és 2014 között pedig az unió belső piacát felügyelte.

Franciaországból nézve talán az egyetlen, sötét foltnak nevezhető esemény eddigi politikai pályafutásában az, hogy

részt vett az úgynevezett Amato-bizottság munkájában, amely kidolgozta a franciák által 2005-ben népszavazáson elutasított uniós alkotmányt helyettesítő Lisszaboni-szerződést.

Ez az a szöveg, melyet Nicolas Sarkozy volt köztársasági elnök 2008-ban a parlament két házával közösen ünnepélyesen elfogadtatott, sokak szerint ily módon lábbal tiporva a 2005-ben világosan kifejezett népakaratot. Ez a gesztus elemzők szerint mélyen és máig hatóan megrendítette a franciák nemzeti és uniós intézményekbe vetett bizalmát.

Michel Barnier, az Európai Bizottságnak az Európai Unióból történő brit kiválás ügyében felelős főtárgyalója az Európai Parlament büsszeli plenáris ülésén 2019. április 3-án. Az ülésen többek között a brit EU-tagság megszűnésének legújabb fejleményeiről tárgyaltak.
MTI/EPA/Stephanie Lecocq
Michel Barnier, az Európai Bizottságnak az Európai Unióból történő brit kiválás ügyében felelős főtárgyalója az Európai Parlament büsszeli plenáris ülésén 2019. április 3-án. Az ülésen többek között a brit EU-tagság megszűnésének legújabb fejleményeiről tárgyaltak. MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Nem véletlen, hogy francia elemzők Michel Barnier-ben a megbízható, mindenkori háttérember vagy szürke eminenciás klasszikus megtestesítőjét látják, igaz, amióta az Európai Unió brexit-ügyi főtárgyalójaként tevékenykedik, a róla alkotott kép nagyot változott.

Sokan tárgyalókészségét dicsérik, mások azt emelik ki, hogy több uniós ország vezetőjétől, köztük Emmanuel Macrontól eltérően

a briteket egy percig sem akarta megalázni, mindvégig a konstruktív párbeszédet kereste velük.

Michel Barnier javára írják azt is, hogy a francia diplomácia pozitív hagyományait testesíti meg, nem arrogáns, a másik fél megértésére törekszik, és ami szintén nem elhanyagolható: fontosnak tartja a kisebb tagállamok vezetőinek a meghallgatását, beleértve a volt kommunista blokk országait is.

A brexitfőtárgyaló 2014-ben egyszer már megpróbált elindulni az Európai Bizottság elnöki posztjáért, ám akkor terveit a németek keresztülhúzták, Jean-Claude Juncker mögé sorakozva fel. A mostani helyzet francia elemzők szerint annyiban más, hogy Emmanuel Macron francia államfő egyáltalán nem támogatja a 2014-ben bevezetett csúcsjelölti rendszert.

A különböző elemzésekből az olvasható ki, hogy Párizsban úgy gondolják: eljött az ideje, hogy az Európai Bizottság elnöki tisztét egy francia töltse be. Ebben az értelemben nyilatkozott az elmúlt napokban Macron pártjának uniós listavezetője, Nathalie Loiseau is, hozzátéve, hogy szívesen látná ezen a poszton Michel Barnier-t.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×