Infostart.hu
eur:
365.65
usd:
325.64
bux:
0
2026. október 7. szerda Amália
Ulleung-sziget, 2018. július 18.A Shinil Group dél-koreai vállalat által 2018. július 17-én közreadott felvétel feltehetően a Dmitrij Donszkoj hajó roncsáról a dél-koreai Ulleung-sziget közelében, a Japán-tengerben, miután a tengerészeti és építőipari cég kutatócsoportja felfedezte a hajóroncsot. Az egykori cári orosz haditengerészet Balti Flottájába tartozó cirkáló az 1904-1905-ben vívott orosz-japán háborúban süllyedt el, a korabeli feljegyzések szerint hatalmas aranyrakománnyal a fedélzetén. (MTI/EPA/Shinil Group)
Nyitókép: -------------------

Orosz kincseket szállító elsüllyedt hajóra bukkanhattak

Egy koreai tengeri mentő cég egy mai értéken több, mint 100 milliárd dollárnyi aranyat szállító cári orosz hadihajót az dél-koreai partok közelében. A Dmitrij Donszkoj cirkálót az 1905-öt orosz-japán háború idején süllyeszthették el. Kérdés azonban: tényleg kincset rejt a hajó?

A Shinil Group nevű dél-koreai cég azt állítja, hogy megtalálta azt a 113 éve elsüllyesztett orosz hadihajót, amely több, mint 100 milliárd dollárnyi aranyat szállíthatott. A Dmitrij Donszkoj túlélte az 1905-ös orosz-japán háború egyik fontos ütközetét, a cusimai csatát, de a legénység elsüllyesztette, feltételezések szerint azért, hogy az orosz flotta aranytartaléka ne kerüljön az ellenség kezébe.

A kinézetében az októberi bolsevik forradalom ikonikus Auróra cirkálójára hasonlító Donszkojt 1885-ben bocsájtották vízre, és a csendes-óceáni vezénylés előtt a Földközi-tengeren és a Balti-tengeren teljesített szolgálatot.

A dél-koreai tengeri mentőcsoport videókat és fényképeket tett közzé felfedezéséről, köztük szerepel egy olyan kép is, amin kivehető a régi orosz betűtípussal írt Donszkoj felirat. A roncsot a dél-korai partoktól keletre fekvő Ulleungdo sziget közelében fedezték fel.

Az egyes állítások szerint 200 tonna aranyat szállító hajót az elmúlt száz évben több japán és dél-koreai cég is kereste, és már korábban is elhangzottak állítások arról, hogy felfedezték.

A Shinil nevű vállalat mostani bejelentése és kiadott videói olyan izgalmat okoztak, hogy a dél-koreai tőzsdén megugrott egyes részvények árfolyama, bár szakértők nem tudtak magyarázattal szolgálni. Például, a Jeil Steel Manufacturing nevű acélipari vállalat papírjai 30 százalékot lendültek felfelé, mielőtt a nyereség körülbelül felét elvesztették volna.

Közben nem mindenki hisz a szenzációs hírnek. A Donszkoj felfedezését már 18 évvel ezelőtt is bejelentették, de nem tudtak bizonyítékkal szolgálni róla.

Szergej Klimovszkij, a Szent Pétervári Központi Haditengerészeti Múzeum kutatásvezetője pedig azt mondta: nincs az archívumban fellelhető vagy tudományos bizonyíték arra, hogy a cirkáló valóban aranyat szállított volna.

„Időről időre felmerül ez a kérdés az arannyal megrakott orosz hadihajókról, de nem volt ilyen, a koreaiak csak a pénzüket vesztegetik”

– mondta a szakértő a Bloomberg hírügynökségnek.

Ennek ellenére egy orosz hagyományőrző csoport követelni kezdte, hogy a „jó szándék jeleként” az állítólagos kincset adják vissza Oroszországnak. A BBC közben arra utalt, hogy nem minden lehet tiszta a Shinil Group tengeri kutató cég körül, amely azt állítja, hogy az ő ténykedésük nyomán került meg a cirkáló.

Egy dél-koreai oldalt idézve megjegyzik, hogy a céget csak idén júniusban alapították, mindössze 100 ezer dollárnak megfelelő tőkével. A cég eddig még mindig nem kért jogot a hajóroncsok feltárási jogára az illetékes dél-koreai minisztériumtól – a szabályok szerint ha ezt megtenné, akkor be kéne fizetnie a roncs becsült értékének 10 százalékát – ami a mostani találgatások alapján akár több, mint 10 milliárd dollár is lehet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol Demkó Attila: Oroszország eddig kesztyűs kézzel bánt Magyarországgal (Puskás Zsuzsa)">

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.
Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, tegnap egy ukrán szakértő arról beszélt, hogy akár Narva városát is megszállhatják az oroszok. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Kijevet, Ukrajna fővárosát. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×