Infostart.hu
eur:
364.68
usd:
314.37
bux:
149269.91
2026. augusztus 19. szerda Huba
Trump nyújt mentőövet a korrupciós ügybe keveredett Netanjahunak

Trump nyújt mentőövet a korrupciós ügybe keveredett Netanjahunak

Különlegesen szívélyesen fogadta a Fehér Házba látogató izraeli miniszterelnököt Donald Trump. Benjamin Netanjahunak fagyos volt a viszonya az előző amerikai elnökkel, Barack Obamával. Trumppal azonban megtalálták a közös hangot, és a közös ellenséget: Iránt.

Előfordulhat, hogy Benjamin Netanjahu jobban érzi magát Washingtonban, mint Izraelben. Otthon az általa tagadott korrupciós vádak miatt a rendőrség már többször is kihallgatta. Az amerikai fővárosban viszont Trump elnök szívélyesen fogadta háromnapos látogatása kezdetén.

Miközben a muzulmán világ és az európai szövetségesek továbbra is dühösek, amiért Trump Izrael fővárosának ismerte el Kelet-Jeruzsálemet, az izraeli vendéggel folytatott találkozón nem a palesztin-izraeli béke, hanem Irán lesz a legfontosabb téma.

Irán kérdésében ritka összhangra leltek, annál is inkább, mert mindketten súlyos fenyegetésnek tartják Teheránt és mindkettőjük hevesen ellenezte Barack Obama és más vezető hatalmak alkuját Iránnal.

Ennek értelmében Teherán fékezi atomprogramját, cserébe viszont kereskedhet a világpiacon. Csakhogy Trump és Netanjahu szerint valójában atomfegyverhez juthat, és a külfölddel kötött nukleáris alku ebben nem akadályozza meg.

Trump nyújt mentőövet a korrupciós ügybe keveredett Netanjahunak

Riporterek előtt az egymás társaságát láthatóan élvező két vezető azt mondta, hogy az amerikai-izraeli viszony soha nem volt erősebb, mint most.

„Nagyon közel állunk a kereskedelmi alkuhoz, nagyon-nagyon közeli az álláspontunk a katonai és a terrorizmussal összefüggő és minden más kérdésben, amin együtt dolgozunk.

A viszony soha nem volt jobb”

– hangoztatta Donald Trump.

Netanjahu közben lelkesen beszélt Trump decemberi döntéséről, amellyel Izrael fővárosának ismerte el a megosztott Jeruzsálemet és közölte, hogy áttelepíti oda az amerikai nagykövetséget, sőt májusban szeretne ott lenni annak megnyitásán.

Vendége erre egy ókori történelmi személyiséghez hasonlította. Arra utalt, hogy ahogy II. Kurus perzsa király hazaengedte a babiloni fogságba hurcolt zsidókat és megengedte, hogy újjáépítsék templomukat,

Trump döntésére az idők végezetéig emlékezni fog a zsidó nép.

Az elnök erre közölte, hogy büszke döntésére – ő volt az, aki életbe léptette a kongresszusi határozatot, amelyet sok elnök inkább félretolt.

Bírálói szerint azonban ezzel eloszlatta a reményeket, hogy sikerül egy alkuval lezárni az évtizedes izraeli-palesztin konfliktust és ennek eredménye egy önálló palesztin állam lesz, aminek esetleg Kelet-Jeruzsálem lehet a fővárosa. Trump szerint a palesztinokon múlik, lesz-e béke.

Azt is felvetette, hogy az új amerikai követséget „nagyon gyorsan fel lehet építeni”, akár 250 ezer dollárból – holott becslések szerint több tízmillióba kerülne egy minden biztonsági elvárásnak megfelelő komplexum létrehozása.

Közben a mostani találkozóból Netanjahu profitálhat többet. Miközben akár a karrierjébe kerülhet a korrupciós botrány, úgy állíthatja majd be az amerikai utat, hogy az Obama-évek politikai vadonban töltött idejét lezárva sikerült helyreállítani a jó viszonyt a Fehér Házzal és hogy nélkülözhetetlen vezető.

Címlapról ajánljuk

Baka András megkezdi szolgálatát - A hivatalba lépés napja

A megválasztást rögzítő országgyűlési határozat szerint az új államfő augusztus 19-én lép hivatalba, és az alaptörvény 17. módosításának értelmében megbízatása az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre szól.
inforadio
ARÉNA
2026.08.19. szerda, 18:00
Müller Veronika
professzor, egyetemi tanár, a Pulmonológiai Klinika igazgatója
Moszkva offenzívára készül, Lavrov szerint egy európai atomhatalom lépett be a háborúba – Híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Moszkva offenzívára készül, Lavrov szerint egy európai atomhatalom lépett be a háborúba – Híreink az orosz-ukrán háborúról szerdán

Vadim Szkibickij vezérőrnagy, az ukrán katonai hírszerzés igazgatóhelyettese egy interjúban elárulta, mi lehet az orosz mesterterv – számolt be az Ukroinform. Kijev információi szerint az orosz vezetés előkészíti a terepet, hogy a szeptemberi választásokat követően mozgósítást rendeljenek el. Ez adja meg a lehetőséget 2027 lején egy nagyméretű offenzívához, de ennek egyelőre nem láthatóak a jelei a határ mentén. Oroszország ismét következményekkel fenyegette meg Nagy-Britanniát, miután értesülések szerint brit gyártmányú drónokat vetettek be oroszországi célpontok ellen. Moszkva évek óta hasonló figyelmeztetésekkel reagál a nyugati fegyverszállításokra, a konkrét válaszlépések azonban eddig többnyire elmaradtak. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×