Az OVF arról is tájékoztatást adott, hogy a víz visszahúzódása, a vízfelület csökkenése jellemzően ott látványos, ahol a korábbi időszakokban kifejezetten strandolásra alakították ki a medret.

Emlékeztettek arra, hogy a Velencei-tó vízállása egy évvel ezelőtt 69 centiméter volt, akkor a teljes víztükör területe 13,74 négyzetkilométert tett ki, jelenleg a számított vízfelület kiterjedése 12,89 négyzetkilométer, vagyis elmondható, hogy az egy évvel ezelőtt mért vízállásnál számított víztükörterület a mai napig valamivel kevesebb mint egy négyzetkilométernyit zsugorodott.

A tó minimális szabályozási szintje október hónapra 130 centiméter, ezen jóval magasabb vízállás esetében a víztükör területe 13,95 négyzetkilométer lenne, azaz

magának a víztükörnek a területe a jelenleg tapasztalható alacsony vízállás mellett sem jelentősen kisebb.

A Velencei-tó vízgyűjtőjére – területi átlagban – szeptember 1. és 29. között 17,4 milliméternyi csapadék érkezett, ami a sokévi (1991-2020) szeptemberi átlag 34,1 százaléka, és a HungaroMet legfrissebb előrejelzése szerint a következő néhány napban valószínűleg nem érkezik a tó felületére csapadék.

A Magyar Országos Horgász Szövetség velencei-tavi kirendeltségének vezetője, Pálinkás Imre szerint

az elmúlt hetekben voltak kismértékű, 40-50 kilogrammot kitevő halpusztulások, de ezek meg sem közelítették az előző években tapasztalt többtonnás halpusztulásokat.

„A tó betöményedett, sótartalma nagyon magassá vált, ez így már talán nem is édesvíz, hanem sós víz, hiszen megízlelve is kissé sós az íze” – fogalmazott, hozzátéve: a tónak stabil oxigénháztartása van mérsékelt algaszámmal, a „halak jól vannak”, de friss vízre és nagyobb vízmennyiségre vágynak.

A szakember kiemelte, hogy az 1930-as évek óta a Velencei-tónál mért szezonális vízfogyás 35-50 centiméternyi volt, miközben idén ez meghaladja a 80 centiméternyit úgy, hogy az éves csapadékmennyiség 160 milliméter alatti, ami sivatagosodás irányába mutat, mivel a sivatagoknál az éves csapadékmennyiség nem éri el a 250 millimétert. Úgy véli, a mesterséges vízpótlás lehet az egyetlen megoldás, méghozzá a Dunából, annak ellenére, hogy jelenleg abban sincs sok víz.

Bálint György, a frissen alakult Velencei-tavi Térségért Egyesület életre hívója és alelnöke az MTI-nek azt mondta, hogy a céljuk egyértelmű: egész évben vonzóvá szeretnék tenni a térséget a vendégek számára, mert „a Velencei-tó sokkal több, mint nyári strandolási lehetőség, és a kerékpáros turizmus mellett számos attrakció várja a vendégeket”.

Hozzátette, a múlt héten tartott bemutatkozó szakmai fórumuk is megerősítette, hogy a vízmennyiségre és a vízpótlásra nincs ráhatásuk, ám a tó környéki turisztikai szolgáltatók túlnyomó része más területeken gyors beavatkozást sürget a turizmus fellendülése érdekében, mert

többen a bezárást fontolgatják.

Úgy vélte, ez csak egy markánsan megfogalmazott irányvonal mentén megvalósuló összefogással lehetséges, amelynek első lépése a Velencei-tó másképp nevű kezdeményezésük.

Az egyesület szeptemberben végeztetett egy nem reprezentatív felmérést is, amelyből kiderült, hogy a megkérdezett vállalkozások 76 százalékának 2019-hez képest csökkent az árbevétele, 39 százalékuknál a visszaesés meghaladta a 40 százalékot, míg 18 százalékuk bevétele több mint négyötödét elveszítette. A visszaesés legfontosabb okaként a tó alacsony vízszintjét és fizikai állapotát jelölték meg a vállalkozások.

A szervezet kimutatása szerint 2019-ben még 160 ezernél is több vendégéjszakát regisztráltak a Velencei-tónál, mostanra ez a szám jóval százezer alá csökkent úgy, hogy ebben benne van az EFOTT fesztivál (mintegy 20 ezer vendégéjszakával), amelyet jövőre már nem a tónál rendeznek meg.