Folytatódnak a szíriai háború leállítását célzó kísérletek és

az alkudozásból ismét kihagyták az Egyesült Államokat.

A konfliktusban érintett Oroszország, Törökország és Irán elnökei a fekete-tengeri Szocsiban találkoztak. Vlagyimir Putyin orosz elnök számára nem csak ez a tény volt nagy dobás, hanem az is, hogy elérte: hármasban kezet fogjon a kamerák előtt Haszan Roháni iráni és Reccep Tayyip Erdogan török elnökkel.

Rohani és Putyin a szíriai elnököt, míg Erdogan az ellene harcoló, „demokratikus ellenzéknek” nevezett erőket támogatja a háborúban. Mindhárman azt állítják, hogy a végnapjait élő Iszlám Állam ellenségei.

„A szíriai militánsok súlyos csapást szenvedtek el és így reális esély van a több éves polgárháború befejezésére” – mondta Putyin a találkozó során. „A szíriai népnek kell döntenie jövőjéről és az államiságról. Világos, hogy a reform nem lesz könnyű és az összes oldalnak, így a szíriai kormánynak is kompromisszumokat kell tennie” – fogalmazott az orosz elnök.

A körvonalazódó megállapodás azt sejteti, hogy az emberiség elleni bűnökkel vádolt Aszad szíriai elnök egy ideig hatalmon maradhat, de Putyin szavaiból az is kiderült, hogy ő már nem támogatja feltétel nélkül.

Aszad egyébként hétfőn személyesen is találkozott Putyinnal Szocsiban és az orosz elnök akkor azt mondta: a szíriai vezető elkötelezett a békefolyamat, az alkotmány-reform és a szabad választások mellett.

Putyin diplomáciai offenzívát indított Szíria ügyében: a héten telefonon beszélt Szalman szaúdi királlyal, Netanjahu izraeli miniszterelnökkel és Trump amerikai elnökkel is. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy a térségben korábban befolyásos Egyesült Államok hivatalos szinten mennyire távol marad a békefolyamattól.

Putyin arra sürgette Iránt és Törökországot, hogy tárgyaljanak vele Szíria újjáépítéséről. A két vendég megállapodott vele, hogy decemberben Oroszországban indítják be a „szíriai nemzeti párbeszédet” az érdekelt felek részvételével.

Szíria ugyanakkor továbbra is a különböző hatalmi érdekek ütközőzónája.

Erdogan török elnök például ragaszkodik ahhoz, hogy az Iszlám Állam visszaszorításában fontos szerepet játszó szíriai kurdokat ne engedjék a tárgyalóasztalhoz. Az iráni elnök nem akarja elfogadni, hogy amerikai katonák tartózkodnak az ország észak-keleti részén. Izrael pedig azt követeli, hogy mérsékeljék az iráni katonai jelenlétet az országban és különösen a megszállt Golán-fennsík közeléből vonják vissza az iráni milíciákat.

Mindeközben a jövő héten újraindulnak Genfben az ENSZ égisze alatt folytatott szíriai béketárgyalások is – kérdés, hogy a furcsa párhuzamos diplomácia során melyik kezdeményezés bizonyul életképesebbnek.