Míg a szigetországban a Brexit-párti sajtó úgy állítja be, hogy az EU meg akarja kopasztani a válni készülő Nagy-Britanniát, amiért elvárja tőle, hogy kifizesse a már korábban elfogadott költségvetési hozzájárulást és mellesleg a Brüsszelben dolgozó brit állampolgárok nyugdíját, addig a londoni kormány keményvonalasai azt sugallják, mintha

az unió váltságdíjat követelne azért, hogy távozni hagyja a briteket.

A főtárgyalók fagyos hangulatú sajtótájékoztatót tartottak, és Michel Barnier volt francia biztos azzal vádolta meg brit partnereit, hogy „fenn akarják tartani az EU-tagság nyújtotta előnyöket, miközben távoznak a blokkból”. Nagy-Britanniában, úgy tűnik, nem veszik elég alaposan számba, hogy mit jelent a kilépés, és a briteknek egyfajta „nosztalgiájuk van”, amikor az eddigi előnyök megőrzését próbálják elérni.

A szigetországban közben ezt másképp tálalják a Brexit-pártikat, például úgy, hogy az „akadékoskodó Brüsszel megmutatja, nehéz elhagyni az uniót” vagy hogy „feltételeket próbál diktálni”.

Az eredmény – az európai főtárgyaló megjegyzése szerint az – hogy a kulcsfontosságú témákban „nem történt lényegi előrelépés”, miközben a brit oldalról David Davis azt állította, hogy „néminemű konkrét előrehaladás történt”.

„A britek vissza akarják venni az ellenőrzést, saját szabványokat és szabályokat akarnak és azt, hogy az unió ezeket automatikusan elfogadja. Ez lehetetlen. Nem lehet egyszerre kívül lenni a Közös Piacból és onnan formálni a jogviszonyait” – dörögte Barnier a tárgyalások mostani fordulójának lezárásakor.

Az európai főtárgyaló azt mondta, hogy a brit kormánypozícióról szóló egyik anyag épp ezt sugallta. „Talán nem vitatták meg elég alaposan Nagy-Britanniában, de most

eljött az ideje, hogy mit jelent az EU-tagság és a közöspiaci tagság feladása.

Ahogy látom, ez jelentősen kihat az állampolgárokra, a fogyasztókra és a vállalkozásokra” – tette hozzá.

A brit kilépésügyi miniszter közben jelezte: a többi 27 EU-tagállam nevében tárgyaló Brüsszel a következő hetekben újabb brit „pozíciós dokumentumokra” számíthat. A vitatott és akár 40 milliárd eurós „válási számláról” például nem adtak még ki irányelvet.

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament főtárgyalója szintén beszállt a szópárbajba, amikor azt mondta: az EU éveken át igyekezett London kedvére tenni, most pedig további „rugalmasságot” akar? A politikus megjegyezte: a britek különböző kivételeket élveztek, nem kellett bevezetniük az eurót, de közben Európa bankárai lehettek, nem kellett belépniük a Schengeni-egyezménybe, és a belügyi és igazságügyi szabályozást sem kellett átvenniük.