Infostart.hu
eur:
388.79
usd:
335.36
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér

Jó alkut kötött a Boko Haram

Ünnepelhetnek a terroristák - 82 elrabolt lányért cserébe elengedték öt vezetőjüket. A Nigériában működő és dzsihadista eszméket valló Boko Haram csoport 3 év után engedte el az általa elrabolt több száz iskoláslány egy részét.

Végre szabadok, bár nem mindnyájan

– az Al-Kaida és az Iszlám Állam ideológiáját követő és Nigériában véres támadásokat végrehajtó Boko Haram terrorcsoport elengedte több tucat, tinédzser korában elrabolt túszát.

A lányokat – összesen 276 tanulót – 2014 áprilisában rabolták el.

Annak ellenére, hogy masszív kampány folyt a szabadon bocsájtásukért, a nigériai hatóságok nem tudtak a közelükbe férkőzni és kiszabadítani őket.

Most, hónapokon át tartó tárgyalások és alkudozás után 82-en visszanyerték szabadságukat, cserébe azért, hogy kiengedtek a fogságból 5 Boko Haram-vezetőt.

A dzsihadistákkal kötött alkut a csoport már halott egykori vezetője Mohamed Juszuf volt ügyvédje, Mustapha Zanna hozta tető alá a svájci kormány segítségével. A Nemzetközi Vöröskereszt nem vett részt a tárgyalásokon, de segítette a lányok hazajuttatását.

A lányokat a Vöröskereszt dolgozói vették át, saját pólóikba öltöztették, majd helikopteren Abudjába, a nigériai fővárosba vitték. Ott várták őket családjaik és Muhammadu Buhari köztársasági elnök.

Egyelőre nem világos, hogy mi történik majd a most szabadon bocsájtott és Chibok-lányokként emlegetett fiatalokkal.

Egy korábbi fogolycsere idején 21 másik lányt tavaly már elengedtek, de őket még mindig az otthonuktól távoli fővárosban tartják, azért, hogy terápiát kapjanak.

A főként keresztény vallású volt iskoláslányok közül több, mint 100-an még mindig a Boko Haram fogságában vannak. Rajtuk kívül más túszokat, férfiakat, nőket és gyerekeket is fogva tartanak a dzsihadisták, akik az utóbbi években sok foglyukat arra kényszerítettek, hogy nagy tömegbe vegyüljenek, majd távirányítással felrobbantották a ruhájukba rejtett pokolgépeket.

A Boko Haram, amelynek neve annyit tesz, hogy „A nyugati oktatás tilos” több ezer nőt és lányt tart fogva. Azt követően, hogy Michelle Obama volt amerikai First Lady és mások is kampányba kezdtek a közösségi médián az elengedésüket követelve, a terroristák felismerték, hogy túszaik különösen értékesek a számukra.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×