Infostart.hu
eur:
389.5
usd:
335.93
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér

A fegyvergyártók jól jártak Orlandóval

A fegyvergyártók számára jól jött az orlandói mészárlás: két nagy cég részvényárfolyamai is megugrottak. A befektetők szerint ugyanis a fegyvertartás szigorításától tartó polgárok gyorsan további lőfegyvereket akarnak majd vásárolni.

Újabb fegyveres mészárlás az Egyesült Államokban, újabb felháborodás és újabb vita arról: hol húzzák meg a szabad fegyverviselés határát.

Az egyik oldalon azok állnak, akik szerint a polgároknak joguk van bármilyen fegyverhez hozzájutniuk – akár háborúban használt félautomata gépkarabélyokhoz is – a másik oldalon pedig a korlátozott fegyvertartás hívei vagy annak totális elutasítói.

Miközben a floridai Orlandóban a főként melegek által látogatott Pulse diszkó 49 – többségében fiatal – áldozatát gyászolják, a fegyvergyártó cégek vezetői elégedetten dörzsölhetik a markukat.

Ahogy világgá repült a hír arról, hogy a 29 éves Omar Mateen vérfürdőt rendezett a klubban, megugrottak a részvényárfolyamaik.

A vadnyugati folklórból ismert Smith&Wesson papírjainak ára például hét, a versenytárs Sturm, Ruger and Company részvényei pedig több mint nyolc százalékkal drágultak.

Mint a BBC megjegyzi, az amerikai fegyveres vérengzések után általában felfelé mozdulnak el a fegyvergyártók részvényei.

A pisztolyok, puskák és gépkarabélyok eladásai már az év elején megugrottak, amikor Barack Obama elnök ismertette terveit arról, hogyan korlátoznák, hogy milyen fegyverekhez juthat hozzá a polgári lakosság.

Obama, aki többször is elcsukló hangon beszélt az ismétlődő tragédiák után, nem szorgalmazta a fegyvertartás teljes tilalmát – ezt nem is merné, mivel az amerikaik alkotmányos joga. Ő és a Demokrata Párt elnökjelöltség-várományosa, Hillary Clinton is ugyanakkor szigorúbban szabályozná, hogy ki, hogyan és milyen fegyverekhez juthat hozzá Amerikában.

2004-ig szigorúbb szabályozás volt érvényben az Egyesült Államokban: 1994-től tiltották például a sok lövedéket tartalmazó tárak gyártását. A republikánusok ellenállása nyomán azonban a 2004-ben lejárt törvényt nem hosszabbították meg és annak szigorú rendelkezéseit országos szinten már nem alkalmazzák, bár néhány állam megtartotta azokat. Florida nem tartozik ezek közé.

„Orlando ismét emlékeztetett arra, milyen könnyű valakinek fegyvert szereznie és iskolákban, templomokban, mozikban vagy nightklubokban embereket megölnie” – mondta az elnök a tragédia után.

Az ilyen megnyilatkozások azonban a fegyverboltok felé terelik azokat, akik attól tartanak, hogy hamarosan tiltólistára kerülhet több fegyverfajta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×