eur:
393.1
usd:
367.1
bux:
65939.26
2024. április 24. szerda György

Szigorú beszédet mondott Francois Hollande a kongresszus előtt

A jövőben megfoszthatják francia állampolgárságuktól azokat a terrorveszélyt jelentő személyeket, akik franciának születtek ugyan, de rendelkeznek második állampolgársággal - egyebek mellett ezt jelentette be Francois Hollande hétfőn, a francia képviselők és szenátorok előtt tartott beszédében.

Szigorú, számos, a jobboldal által javasolt elemet tartalmazó beszédet mondott Francois Hollande államfő hétfőn a képviselőház és a szenátus közös ülése, azaz a kongresszus előtt. Az intézkedések azonnal végrehajtható eleme az, hogy az államfő három hónappal meghosszabbítja a november 13-án, a párizsi terrortámadás napján az egész ország területére bevezetett szükségállapotot, az erről szóló szavazást szerdán tartják meg a parlamentben.

A szükségállapot ugyanis egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a rendőrség bírói felhatalmazás nélkül hajtson végre házkutatásokat és helyezzen előzetes letartóztatásba gyanúsítottakat. Ez a lehetőség az elmúlt napokban máris látványos eredményeket hozott, a nyomozók ugyanis számos fegyverarzenált számoltak fel a péntek óta országszerte végrehajtott házkutatások során.

Francois Hollande magáévá tette a jobboldal, illetve a szélsőjobb egyik fontos követelését, bejelentve: olyan törvénymódosítást nyújtanak be, amely lehetővé teszi, hogy megfosszák francia állampolgárságuktól azokat a terrorveszélyt jelentő személyeket, akik franciának születtek ugyan, de rendelkeznek egy második állampolgársággal is.

Az államfő arról is beszélt, hogy a jogszabály-módosításoknak köszönhetően a jövőben az ország biztonságára veszélyt jelentő külföldi állampolgárokat is könnyebben fogják tudni kitoloncolni. A fenti két bejelenés azért jelentős, mert e kérdések eddig tabutémának számítottak a francia baloldal számára.

Francois Hollande bejelentette: nem csökkentik tovább a hadsereg számát, 2019-re a rendőrség és csendőrség létszámát ötezer fővel, a börtönfelügyelet és a bírósági személyzet számát 2500 fővel, a határőrségét pedig ezer fővel növelik meg.

A francia államfő a külpolitika terén is komoly változást hajtott végre eddigi politikájában. A szíriai konliktus kapcsán nem azt mondta, mint korábban, hogy Franciaország az Iszlám Államot és Bachar Al-Asszad elnököt egyaránt ellenségének tekinti. Az ellenség ezúttal kizárólag az Iszlám Állam, mely ellen Hollande szerint egyetlen, az Egyesült Államokat és Oroszországot is magába foglaló koalíciónak kell fellépnie.

Végül a bevándorlás kapcsán a francia államfő azt mondta, Európának továbbra is fogadnia kell azokat a személyeket, akik valóban menekülteknek minősülnek, de azokat, akik nem tartoznak ebbe a kategóriába, vissza kell küldeni származási országukba.

Francois Hollande az unió külső határainak a megerősítését is szorgalmazta, egyben bejelentve: működésbe akarja léptetni az uniós alapszerződés kollektív szolidaritásról és segélynyújtásról szóló 42. paragrafusának hetedik bekezdését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Závecz: a Fidesz és még öt erő szerezhet EP-mandátumot

Tovább csökkent a Fidesz támogatottsága, de április első felében még így is a választók negyede mellette volt; Magyar Péter pártjának EP-listája a harmadik helyen áll – derül ki a Závecz Research Intézet friss méréséből. A részletekről az InfoRádió Závecz Tibort kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Ha nem vállaljuk be az áramszünetet, akkor 10-15 évvel tovább tart a zöld átállás

Ha nem vállaljuk be az áramszünetet, akkor 10-15 évvel tovább tart a zöld átállás

Drágulhat a gáz Európában, ami versenyképességi bajokhoz és akár a következő gazdasági válsághoz is elvezethet, hiszen 90%-os a kontinens importkitettsége, amit kihasználhatnak a nagy LNG-szállítók – hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Lakatos Benjamin. A svájci székhelyű MET Csoport elnök-vezérigazgatója példátlan módon levezette, hogy milyen fázisokon keresztül ért a tetőpontjára 2022-ben az európai gázválság, és rögzítette: ha az akkor elpárolgott óriási összegek felét energiaberuházásokra költötte volna a kontinens, akkor most nem lennének energiaproblémái. A mai helyzetet úgy látja: megszűnt a régiónkban a gázellátási kockázat, de Ukrajnában a télen még lehetnek gondok a gáztárolók bombázásából. Az energiapiaci szakember szerint lehetne akár gyorsítani is a zöld átálláson, de "ha nem vállaljuk be, hogy időnként áramszünet is lehet", akkor a 2030-2040 közöttre tervezettnél 10-15 évvel tovább tart a folyamat; így a földgázra is tovább lesz szükség. 50 éves távon azonban már teljesen biztos abban Lakatos, hogy a lakosság szinte csak áramot fog használni, földgázt, benzint és gázolajat nem. Az interjúban több sportos hasonlatot is említett, így például azt, hogy az energiaiparban "már nagyon sokat edzettünk, csak még nem tudjunk, hogy focizni fogunk, birkózni vagy kézilabdázni"; emiatt sürgette egy egységes szabály- és mérési rendszer kialakítását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×