A német média a 45 esztendős jogász elnökké választásáról szóló jelentései rámutatnak arra, hogy Lengyelországban az államfő jogköre távolról sem szűkül protokolláris tevékenységre, mint Németországban, mert például törvényjavaslatok indítványozásával valamint külpolitikai döntésekbe való beleszólásával aktív résztvevője az ország vezetésének.

Tény az is, hogy a politikai irányítás a kormány kezében összpontosul, amelynek öszetételéről a parlament dönt, de ősszel képviselőválasztás is lesz Lengyelországben, így nem kizárható, hogy hamarosan új kormány veszi kezébe az államügyek intézését. Addig is Berlinben némi változástól tartanak Varsó politikájában, ugyanis Andrzej Duda már választási beszédeiben sem titkolta, hogy - hivatali elődjétől, Broniszlav Komorovskitól eltérően - sokban ne ért egyet a német kormány álláspontjával, ezért az együttműködés fenntartásáról tárgyalásokra lesz szükség.

Hangsúlyozta azt is, hogy Lengyelországot nem lehet másodosztályú uniós tagként kezelni, ezért nem kíván egyszerűen rábólintani majd az úgymond nagy uniós országok által meghatározott politikai irányvonalra sem.

Duda a Jog és Igazságosság pártjának jelöltjeként nyerte meg az elnökválasztást. A párt élén Jaroslaw Kaczinski áll, akinek jó esélyt jósolnak az előretörésre az őszi parlamenti választáson. Kaczinski többször is példaképének nevezte Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, ezért a német média most, Andrzej Duda győzelmével kapcsolatban Lengyelország várható "orbánizálódásáról" ír.