Több évtizedes hidegháború, Fidel Castro elleni merényletkísérletek és kereskedelmi embargó után Washington Kuba partnere akar lenni.

Az elhatározást Barack Obama amerikai elnök jelentette be, de azonnal mindkét kongresszusi párt ellenkezésébe ütközött.

A képviselők nemhogy feloldani, de még csak enyhíteni sem nagyon akarják az 50 éve életbe léptetett kereskedelmi embargót a kommunista vezetésű szomszédos szigetország ellen.

Az elnök azt mondta: feladja az "idejemúlt hozzáállást" és lépéseket tesz a diplomáciai kapcsolatok felújítására - többek között követséget nyit Havannában.

Obama erről azután beszélt, hogy a kubaiak szabadon engedtek egy öt éve börtönben tartott amerikait, miközben az amerikaiak három kubait helyeztek szabadlábra.

Az elnök felszólította a Kongresszust, hogy folytasson "őszinte és komoly vitát" a Kuba ellen 1962-ben bevezetett kereskedelmi embargó feloldásáról.

Sok képviselőt azonban felháborított a nyitás ötlete. Voltak olyan republikánusok, aki azt mondták: ez "újabb engedmény lenne egy diktatúrának".

"A változások legitimálnának egy olyan kormányt, amely szégyentelenül és folyamatosan megsérti az emberi jogokat és nem segítenének a jogsértések elszenvedőinek" - mondta a kubai származású Marco Rubio floridai szenátor, aki Obamát a közelmúlt "legrosszabb tárgyalójának" nevezte.

"A lépések kárt okoznak az amerikai értékeknek... de a legkárosabb fejezetet még csak most írják. Rettegünk a pillanattól, amikor az elnök bejelenti a nukleáris alkut az iráni ajatollahokkal, ami nem fékezi meg fegyverkezési terveiket" - írta Lindsey Graham és John McCain szenátor közös levelében.

Fehérházi illetékesek azt mondták, hogy a Kubával való enyhülés előkészítésében személyesen részt vesz Ferenc pápa. Obama kedden 45 percen át beszélt telefonon Raúl Castro kubai vezetővel - ilyen szintű kontaktusra 1961 óta nem volt példa.

A Fehér Ház vezetője a következő időszakban elnöki rendeletben könnyíti meg a Kubába való utazást és lehetővé teszi a gazdasági kapcsolatok felújítását.

Az amerikai azt állították, hogy a kubaiak 53 politikai foglyot engednek szabadon.