A kulturális tárca jelentése szerint a vizsgált települések csaknem fele 47,5 százaléka megszegte az információk közlésével az államnyelvtörvényt, mivel nem tették ezeket az információkat szlovák nyelven is elérhetővé. Főleg kulturális, egyházi és egyéb közösségi eseményeket érintő információkról volt szó, de olyanokról is, amelyek az önkormányzatok tevékenységéről vagy a fenntartásukban levő, önálló jogalanyisággal rendelkező intézményekről tájékoztatnak - állítja a minisztérium, amely szerint ez utóbbiakkal az önkormányzatok az információkhoz való szabad hozzáférést előíró jogszabályt is sértik.

Az önkormányzatok weboldalait tavaly decemberben vizsgálták, de csak a dunaszerdahelyi és a komáromi járást vették górcső alá, mint írják: a szűk időkeret és a korlátozott személyi lehetőségek miatt. A jelentésnek ez a része tehát nem az országos állapotot tükrözi. A komáromi és a dunaszerdahelyi járás ugyanis az ország két olyan járása, ahol a magyarok aránya a legnagyobb.

A többi járásban egyébként sok, magyarok által is lakott falu nem is rendelkezik magyar, csak szlovák nyelvű internetes oldallal, vagy ha van is ilyen, a kisebbségi nyelvű információt a minimálisra korlátozzák. Szintén tavaly ősszel készült a Pro Civis Polgári Társulás felmérése, amely kimutatta, hogy az alapinformációkon kívül alig található magyar nyelvű tájékoztatás a dél-szlovákiai magyarlakta települések önkormányzatainak hivatalos weboldalain.

A Pro Civis 2012 őszén mérte fel először az önkormányzatok virtuális tereinek kétnyelvűségét. A tavalyi kutatás eredményei alapján nem sokat javult a helyzet. Az 512 déli település közül 2012-ben 186-nak volt magyar nyelvű weboldala, egy év alatt ez a szám 208-ra nőtt. A weboldalak viszont az esetek többségében továbbra is kevés információt tartalmaznak magyarul.

Még mindig sok az olyan kistelepülés is, amelynek nincs honlapja, vagy ha van, minimális információ található rajta. Ha tehát a kulturális minisztérium nem csak a két "legmagyarabb" járás önkormányzati honlapjait vizsgálta volna meg, nagy valószínűséggel jóval alacsonyabb százalékban talált volna olyan községi honlapokat, amelyeken az információk magyarul ott vannak, de szlovákul nem.

Az államnyelven történő következetes tájékoztatásra a kisebbségi kulturális támogatások rendszerén keresztül lehetne rákényszeríteni az önkormányzatokat, vélekedik a kulturális tárca. A minisztérium szerint ildomos lenne ezen kívül képzéseket tartani a polgármestereknek és az önkormányzati hivatalok alkalmazottainak az államnyelv használatáról, illetve növelni az államnyelvtörvény betartását ellenőrző hivatalnokok számát.

A kormányhivatal ne adjon kulturális támogatást olyan pályázóknak, amelyek nem tájékoztatnak következetesen államnyelven, javasolják a kulturális szervezetek tevékenysége kapcsán. Az államnyelv állapotáról és használatáról szóló jelentést április elején utalták tárcaközi egyeztetésre, így heteken belül a kormány elé kerülhet.