Infostart.hu
eur:
388.78
usd:
336.81
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor

Nyugati mézesmadzag Ukrajnának?

Az Európai Unió és az Egyesült Államok valószínűleg egy jelentős pénzügyi csomaggal próbálja majd a Nyugathoz csábítani Ukrajnát. Mára várják Kijevbe Catherine Ashtont, az EU külügyi főfelelősét, aki utalt a lehetséges kedvezményekre.

Egy nappal azután, hogy négy nap betegszabadság után visszatért a munkába Viktor Janukovics ukrán elnök, Kijevben az EU ajánlatát várták arról, hogy miért is forduljon az ország inkább Európa, mint Oroszország felé.

Catherine Ashton, az EU külpolitikai főnöke keddi útja előtt azt mondta: Brüsszelben azon gondolkodnak, hogy új pénzügyi lépésekkel erősítik meg a törékeny ukrán gazdaságot.

Ashton azt mondta: különböző szintű támogatások jöhetnek szóba. "Szó lehet garanciákról, befektetési lehetőségekről vagy csak a valuta megerősítéséről" - mondta.

Az EU-diplomata a Wall Street Journalnak arról is beszélt, hogy az Unió és az Egyesült Államok egy "Ukrán tervet" készít elő és megvizsgálná, hogy a gazdaság mely területein van szükség segítségre.

Egy neve elhallgatását kérő amerikai illetékes "a nagy mézesmadzagnak" nevezte az elképzelést, amelynek lényege, hogy Janukovics ukrán elnöknek alternatív utat ajánlanának. Ezzel elkerülhetnék a további erőszakot, Moszkva pedig nem tudná kontrollálni az ukrajnai politikát és gazdaságot - mondta.

Kijevnek nagyon kell a pénz. Oroszország 15 milliárd dollár segítséget ajánlott fel azt követően, hogy Janukovics nem volt hajlandó aláírni a nyugati orientácitó jelentő társulási szerződést.

A beígért orosz 15 milliárdból Ukrajna eddig 3 milliárdot kapott meg. Amikor Janukovics a múlt héten menesztette kormányát, hogy ezzel a tiltakozók kedvére tegyen, Moszkva leállította a kedvezményes hitel folyósítását, azzal érvelve, hogy nem tudni, kik kerülnek kormánypozíciókba.

A keddi parlamenti ülésnap programjában szerepel, hogy Janukovics kinevezi új kormánya tagjait, emellett olyan alkotmánymódosításról is tárgyal, amely az ellenzék szerint meggyengíti a hatalmát.

Arszenyij Jacenyuk ellenzéki vezető azt mondta, hogy az alkotmánymódosítás megszüntetné az elnök diktátori jogait.

Mindeközben a kijevi Függetlenség téren továbbra is ott táboroznak a tüntetők és kérdés, hogy egy esetleges parlamenti alku után hazamennek-e.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×