Az egyiptomi katonai vezetés a kedden kezdődött szavazás előtt megpróbálta mozgósítani a választókat, bár nem kell attól tartania, hogy nem lesz meg a többsége az új alkotmány életbe léptetéséhez.
Az ország veszélyes megosztottságát azonban jól illusztrálja, hogy mindössze két órával a voksolás kezdete előtt egy kezdetleges pokolgép robbant fel egy kairói bírósági épület előtt. Szerencsére senki sem sérült meg és a robbanószerkezet csak kisebb kárt okozott.
A szavazóhelyiségeket többszázezer katona és rendőr őrzi, hogy megnyugtassa a választókat: az incidensek ellenére nyugodtan elmehetnek szavazni.
A korábban kormányzó és betiltott Muzulmán Testvériség által vezetett iszlámista koalíció a szavazás bojkottjára és "civilizált, békés tiltakozásra" hívta fel híveit.
Kérdés, hogy ezek nem üres szavak-e: a Testvériség támogatói korábban fegyveres összecsapásokban vettek részt a biztonsági erőkkel. A felek egymásra mutogatnak.
A hatóságok szerint az iszlámisták fegyvereket is bevetettek a tüntetések során és később rendőröket gyilkoltak meg, Mohamed Murszi, bíróság elé állított korábbi államelnök hívei viszont azt mondják: véres módon leszámoltak velük.
Murszi eltávolítása óta az utcai összecsapásokban legkevesebb ezer ember halt meg és a volt elnök hívei továbbra is rendszeresen tüntetnek.
A tábornokok által benyújtott, új alkotmánytervezetből törölték az iszlámisták nyelvezetét és a hatóságok szerint bővítenék a nők jogait és a szólásszabadságot.
Több jogot kap ugyanakkor a hadsereg is, és jogvédők, akik az iszlámistákkal szemben kénytelenek voltak szövetségre lépni a katonákkal, kezdik megérteni, hogy a következő években valószínűleg tovább küzdhetnek a demokráciáért.
A mérsékelt iszlámista és a Murszi-féle alkotmányt is ellenző Erős Egyiptom párt például a voks bojkottjára hívott fel és azt állítja, hogy 35 aktvistáját letartóztatták. A Human Rights Watch jogvédő szervezet szerint hét aktivistát a hatóságok bűncselekményekkel vádolnak.
Megvannak a friss üzemanyagárak, bele kell húzniuk a hazai benzinkutaknak