Dél-Koreában a fiatalok 80 százaléka megy egyetemre, és sok szülő hatalmas összegeket vesz kölcsön, hogy taníttassa őket. Emellett a munkaerő egyharmadát teszik ki a magánvállalkozók, akik lakásukra felvett jelzálogkölcsönökkel próbálják életben tartani a vállalkozásaikat.

A nagy koreai cégek általában a fiatalabb dolgozókat keresik, az elbocsátott középkorúak számára nincs más választás, mint a vállalkozás és a kölcsönfelvétel - jellemzi a helyzetet a Financial Times.

További probléma a nyugdíjas korúak eladósodottsága. Bár nyugati közgazdászok gyakran ódákat zengenek az idős éveikre gondoló ázsiaiakról, Dél-Koreában a múlt század közepén született generációból 3,5 millióan nem készültek fel nyugdíjas éveikre. Õk teszik ki az egyéni vállalkozók felét, akik kénytelenek kisboltokban dolgozni, vagy hitelekből vállalkozásokat indítani. A 65 évnél idősebb koreaiak 72 százaléka nem jogosult nyugdíjra, mert nem fizetett járulékot.

Ha pedig a vállalkozás csődbe megy, akkor is valahogy vissza kell fizetni a kölcsönt. Az FT idéz egy házaspárt, akiknek tönkrement az étterme. Most utcasepréssel és kertészkedéssel keresnek havi 900 dollárnak megfelelő pénzt, miközben 40 ezerrel tartoznak. "Kis kölcsönnel kezdtük, de mivel nem ment jól a vállalkozás, további hiteleket kellett felvenni, hogy tudjuk fizetni a késedelmi kamatokkal terhelt részleteket. Így adósodtunk el" - mondta a férj.

Miközben a legtöbb fejlett országban a lakosság az utóbbi négy évben csökkentette adósságát, Dél-Koreában tovább nőttek a tartozások. A koreai lakosok immár jövedelmük 164 százalékával tartoznak.

A helyi bankok elég tőkeerősek ahhoz, hogy ne féljenek a bedőlő hitelektől. A kormány azonban azt szeretné elérni, hogy a gazdaság kevésbé legyen exportfüggő, és jobban támaszkodjon a belföldi fogyasztásra. A sok pénzzel tartozó polgárok viszont nem jó fogyasztók.

A Koreai Nemzeti Bank emelte a kamatokat, a kormány pedig szigorította a hitelfeltételeket, hogy visszafogják az új kölcsönfelvételeket. Augusztusban azonban a nemzeti bank kénytelen volt hátraarcot csinálni, és csökkenteni a kamatlábat - éppen az eladósodott polgárok miatt.

A politikusok és az elemzők amiatt aggódnak, hogy a szegényebb lakosok nagy része nem a bankoktól, hanem a szabályozás lazítása miatt megjelent kisebb hitelező intézetektől vett fel kölcsönöket magas kamatra. Ezek a hitelek csak az év első negyedévében 20 százalékkal nőttek, miközben a polgárok egyre nagyobb tartozásokat halmoztak fel.