Az új berlini repülőtér két eddigi légikikötő, a város nyugati felében lévő Tegel, valamint az egykori NDK fővárosának keleti határában fekvő Schönefeld forgalmát venné át, és
a tervek szerint évente legalább 10 millió utas fogadására lenne alkalmas. A repülőteret a szövetségi kormány, valamint az érintett két tartomány, Berlin és Brandenburg közösen építi, de méretei miatt az Európai Unió brüsszeli központjának is beleszólása van.

Eredetileg ez év márciusában adták volna át a forgalomnak, de tűzrendészeti hiányosságok miatt ezt előbb a nyár elejére, majd a jövő év tavaszára halasztották. Mivel mind a Lufthansa, mind pedig a második legnagyobb német légitársaság, az Air Berlin a nyári megnyitással már biztosan számolt, most mindketten kártérítési igénnyel a bírósághoz fordultak a határidő eltolódása miatt.

A környező falvak lakossága is - a zajártalom címén - ugyancsak keresetet nyújtott be az illetékes bírósághoz. Közben a költségek is tovább emelkedtek, és kiderült, hogy sem a szövetségi kormány, sem pedig a két érintett tartomány már nem tud újabb hitelt felvenni, úgy tűnik, hogy január elsejét követően elapad a pénzforrás és leáll az építkezés az új berlini repülőtéren.

Számításba jön még az Európai Unió brüsszeli központja mint újabb hitelező, ezért mind Berlin, mind pedig Brandenburg tartományi kormányfője rövidesen Brüsszelbe készül, hogy személyesen próbálja egyengetni az immár presztízs vállalkozás jövőjét.

Jól értesült források szerint az unió, ha úgy dönt, hogy beszáll anyagilag a berlini légikikötő felépítésének anyagi fedezetébe, ez további másfél évet vesz igénybe, és ezt az EU alapszabályainak értelmében csakis a német szövetségi kormány kérelmezheti.

Jövőre viszont parlamenti választás lesz, és az új kabinet alighanem parlamenti támogatás nélkül nem fog fellépni az ügyben az amúgyis súlyos pénzügyi helyzetben - következésképpen méltán állítható az új berlini repülőtérről, hogy rossz csillagzat alatt fogant.