Athén márciusban visszafizetheti most lejáró hiteleit, a görög polgárok azonban nem azt érzik majd a bőrükön, hogy "megmentették" volna őket. Sőt, éveken át sokkal nagyobb nélkülözésben kell majd élniük, mint megszokták, miközben az állam egy sor funkcióját adja fel, vagy alig látja el. Egy fiatal munkavállaló azzal szembesül majd, hogy sokkal kevesebbet keres, mint más európaiak - már, ha lesz munkája.
Emiatt Görögországban folytatódhatnak a tüntetések, és politológusok szerint az is aggasztó, hogy a polgárok éveken át nem látnak majd politikai alternatívákat maguk előtt - azaz azt, hogy választások útján befolyásolhatják sorsukat, amivel súlyosan meggyengül a demokráciába vetett hit. A szigorú takarékoskodási kényszer miatt tekintélyelvűvé válhat a kormányzás - ami sokak szerint már most is az.
Még aggasztóbb, hogy tudja-e tartani Görögország a kitűzött célt, azaz 2020-ra leszorítja-e az adósságát a GDP 120 százalékára - ami még mindig túl magas arány lesz.
Ehhez évente olyan gazdasági növekedést kellene produkálnia, amelyet nehéz elképzelni - derült ki a Financial Times birtokába jutott bizalmas dokumentumból. Az anyagot az úgynevezett Trojka készítette a görög takarékossági program fenntarthatóságáról.
Valójában azonban a program fenntarthatatlanságára tesznek utalásokat a szerzők és arra, hogy nyolc év után az államadósság ugyanolyan szinten állhat majd, mint most, úgy, hogy előtte meg is ugrik. A mostani szigorú feltételek olyan mértékben gyengíthetik a gazdaságot, hogy újabb mentőcsomagra lehet szükség - ennek ismeretében érthető, miért harcolt olyan vehemensen a kedvezményes hitel ellen Németország, Hollandia és Finnország - jegyzi meg az FT.
Még a legoptimistább forgatókönyv szerint is további 50 milliárd eurót kell majd adni Görögországnak az évtized végére. A szerzők szerint egyáltalán nem bizonyos, hogy a görög kormányok le tudják majd szorítani a kiadásokat, mert nagy lesz az ellenállás, és így valójában az országnak nem 130, hanem 245 milliárd euróra lenne szüksége.
További gond lehet, hogy azt követően, hogy a magánbefektetők belementek, pénzüknek csak egy részét kapják vissza, és állami és intézményi szereplők válnak a görögök fő hitelezőivé, a magánbefektetők a program után félnek majd kölcsönözni Görögországnak. Attól tarthatnak majd, hogy ha gondok merülnek fel, akkor először a privilegizált hitelezőket fizetik ki és nekik utána újabb veszteségeket kell lenyelniük.
Itt a nagy KRESZ-teszt: most kiderül, ki mennyire van képben a szabályokkal