Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.47
bux:
0
2025. december 26. péntek István

A munkanélküli segélyről tartana népszavazást a francia államfő

Nem egészen három hónappal az elnökválasztások előtt a francia államfő két témában is népszavazást akar tartani. Az egyik a munkanélküliekkel kapcsolatos politika megváltoztatására, a másik a külföldiek jogaira vonatkozna.

"Úgy gondolom, hogy a társadalomban kialakult megmerevedéseket a legegyszerűbben népszavazással lehetne feloldani" - nyilatkozta Nicolas Sarkozy a jobboldali Le Figaro hétvégi mellékletének, a Le Figaro Magazine-nak adott interjúban. Az államfő szerint teljesen újra kell szervezni a munkanélkülieket segélyező rendszert, és a jelenlegi passzív támogatási gyakorlattól, amely a segélyek puszta kifizetéséből áll, egy aktív, a munkanélkülieket szakmai képzésre ösztönző mechanizmusra kell áttérni.

Sarkozy a kérdés kapcsán a felelősségvállalást akarja előtérbe helyezni, és a német, a dán, illetve a brit rendszereket alapul véve a változást oly módon képzeli el, hogy a munkaügyi központok nem segélyt, hanem javadalmazást folyósítanának a munkanélküliek számára cserébe a szakmai képzéseken való részvételükért.

Néhány hónapos munkanélküliséget követően azok a személyek, akiknek semmilyen esélyük sincs arra, hogy munkát találjanak, kötelező módon részt vennének valamilyen tanfolyamon, azt követően pedig el kellene fogadniuk az első olyan munkaajánlatot, amely az új mesterségüknek megfelel - vázolta elképzeléseit az államfő.

A népszavazás második pontja a külföldiek jogaira vonatkozna, e téren Nicolas Sarkozy egyebek mellett megkövetelné, hogy a menekültek szorosabban együttműködjenek a hatóságokkal, ellenkező esetben nem részesülhetnének állami támogatásban.

A javaslat azonnal óriási felhördülést eredményezett a politikai ellenfelek körében, csaknem mindannyian azt mondják ugyanis, a kezdeményezéssel az államfő meg akarja bélyegezni a munkanélkülieket és a külföldieket.

Sarkozy azonban nem csak e két témát vetette fel, kijelentette például, hogy ellenzi a homoszexuálisok házasságát, mert ezekben a zavaros időkben az embereknek igazodási pontra van szükségük, és azt is világossá tette, hogy ellene van az eutanázia legalizálásának is.

E két téma azért fontos, mert a szocialisták jelöltje megválasztása esetén azonnal törvényesítené nemcsak az azonos neműek házasságát, de az örökbefogadási jogaikat is, az eutanáziát pedig a szabad választásra való hivatkozással engedélyezné. Ez utóbbi miatt az már gyakorlatilag biztosra vehető, hogy a francia keresztények nem fognak Francois Hollande-ra szavazni.

Az interjú megjelenésével csaknem egyidőben a Le Monde című napilap arról számolt be, hogy a Le Figaro újságírói közös nyilatkozatot adtak át főszerkesztőjüknek, melyben arra figyelmeztetik, hogy a lap nem pártújság, és kifogásolják, hogy az utóbbi időben megjelent cikkek túlságosan elfogultak Nicolas Sarkozy javára.

Az elégedetlenkedés nem új keletű, egy korábbi szerkesztőségi megbeszélésen Etienne Mougeotte azt mondta kollégáinak: akinek nem tetszik a lap irányvonala, menjen át a baloldali Liberationhoz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×