Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence

A munkanélküli segélyről tartana népszavazást a francia államfő

Nem egészen három hónappal az elnökválasztások előtt a francia államfő két témában is népszavazást akar tartani. Az egyik a munkanélküliekkel kapcsolatos politika megváltoztatására, a másik a külföldiek jogaira vonatkozna.

"Úgy gondolom, hogy a társadalomban kialakult megmerevedéseket a legegyszerűbben népszavazással lehetne feloldani" - nyilatkozta Nicolas Sarkozy a jobboldali Le Figaro hétvégi mellékletének, a Le Figaro Magazine-nak adott interjúban. Az államfő szerint teljesen újra kell szervezni a munkanélkülieket segélyező rendszert, és a jelenlegi passzív támogatási gyakorlattól, amely a segélyek puszta kifizetéséből áll, egy aktív, a munkanélkülieket szakmai képzésre ösztönző mechanizmusra kell áttérni.

Sarkozy a kérdés kapcsán a felelősségvállalást akarja előtérbe helyezni, és a német, a dán, illetve a brit rendszereket alapul véve a változást oly módon képzeli el, hogy a munkaügyi központok nem segélyt, hanem javadalmazást folyósítanának a munkanélküliek számára cserébe a szakmai képzéseken való részvételükért.

Néhány hónapos munkanélküliséget követően azok a személyek, akiknek semmilyen esélyük sincs arra, hogy munkát találjanak, kötelező módon részt vennének valamilyen tanfolyamon, azt követően pedig el kellene fogadniuk az első olyan munkaajánlatot, amely az új mesterségüknek megfelel - vázolta elképzeléseit az államfő.

A népszavazás második pontja a külföldiek jogaira vonatkozna, e téren Nicolas Sarkozy egyebek mellett megkövetelné, hogy a menekültek szorosabban együttműködjenek a hatóságokkal, ellenkező esetben nem részesülhetnének állami támogatásban.

A javaslat azonnal óriási felhördülést eredményezett a politikai ellenfelek körében, csaknem mindannyian azt mondják ugyanis, a kezdeményezéssel az államfő meg akarja bélyegezni a munkanélkülieket és a külföldieket.

Sarkozy azonban nem csak e két témát vetette fel, kijelentette például, hogy ellenzi a homoszexuálisok házasságát, mert ezekben a zavaros időkben az embereknek igazodási pontra van szükségük, és azt is világossá tette, hogy ellene van az eutanázia legalizálásának is.

E két téma azért fontos, mert a szocialisták jelöltje megválasztása esetén azonnal törvényesítené nemcsak az azonos neműek házasságát, de az örökbefogadási jogaikat is, az eutanáziát pedig a szabad választásra való hivatkozással engedélyezné. Ez utóbbi miatt az már gyakorlatilag biztosra vehető, hogy a francia keresztények nem fognak Francois Hollande-ra szavazni.

Az interjú megjelenésével csaknem egyidőben a Le Monde című napilap arról számolt be, hogy a Le Figaro újságírói közös nyilatkozatot adtak át főszerkesztőjüknek, melyben arra figyelmeztetik, hogy a lap nem pártújság, és kifogásolják, hogy az utóbbi időben megjelent cikkek túlságosan elfogultak Nicolas Sarkozy javára.

Az elégedetlenkedés nem új keletű, egy korábbi szerkesztőségi megbeszélésen Etienne Mougeotte azt mondta kollégáinak: akinek nem tetszik a lap irányvonala, menjen át a baloldali Liberationhoz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Így az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének tekinthető – erről beszélt az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Berezvai Zombor.

„Élő fizikaórát” kapott Magyar Péter Pakson – videó

Bemutatták, hogy az ikerblokkos kialakítás miatt az egyes és a kettes blokk közös helyiségben van, a videó készítésekor a kettes blokk üzemelt, ez 1475 megawatt hőenergiát állít elő, amelyből 460 megawatt villamosenergia lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

A japán 10 éves állampapír hozama 1996 óta nem látott szintre, 2,945 százalékra emelkedett, a 30 éves hozam pedig 4,1 százalék fölé kúszott, miközben a jen gyengélkedése csupán tünete a kötvénypiac mélyreható átalakulásának. A Bank of Japan kivonulása a piacról és az emelkedő kibocsátás együttesen mintegy 95 billió jennyi többlet állampapírt zúdít a magánszektorra, ami szükségszerűen magasabb hozamokat eredményez. A japán döntéshozók kellemetlen csapdahelyzetbe kerültek: a kamatemelés növeli az állam kamatterheit, a jegybanki kötvényvásárlás visszatérése fiskális dominanciát jelezne, a fiskális lazítás pedig tovább emelné a lejárati prémiumot. A GDP 203 százalékát kitevő bruttó államadósság mellett a kulcskérdés az, hogy milyen hozamszinten hajlandó a magánszektor önként átvenni a jegybank korábbi szerepét – és mit bír el a japán költségvetés, ha a piactisztító hozam tartósan 3-4 százalék környékén ragad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×