Az Európai Unió bírósága ugyanis júniusban egy szlovákiai nyugdíjas beadványa alapján úgy döntött, hogy nyugdíjkiegészítésre jogosult minden olyan mai európai uniós állampolgár, aki az egykori Csehszlovákiában volt alkalmazva és bár csehszlovák nyugdíjjogosultságot szerzett, mai hazájában alacsonyabb nyugdíjat kap, mint amennyi a jelenlegi csehországi szabályok szerint megilletné.

A Lidové Noviny című lap szerdai összeállítása szerint a bírósági döntés alapvetően a mai szlovák nyugdíjasok egy részét érinti. Arról eltérnek a becslések, milyen összegbe kerülne a cseh államnak, ha a az érintett mai szlovák állampolgárok élnének a bírósági döntéssel. A legfelsőbb cseh közigazgatási bíróság a nyugdíjkiegészítést kérő asszony ügyét augusztus végén fogja tárgyalni.

Az ügy előzménye, hogy Csehszlovákia megszűnése (1992) után a volt közös állam nyugati felében, Csehországban magasabbak a nyugdíjak mint Szlovákiában. Ennek következtében a korábban Szlovákiában dolgozó cseh állampolgárok is kisebb nyugdíjat kapnak, mint csehországi társaik. Miután ezt sérelmezték, bíróság elé vitték, s a taláros testület nekik adott igazat, a cseh állam kiegészíti nyugdíjaikat. Ilyen nyugdíjkiegészítést ma több ezer cseh állampolgár kap. A Csehszlovákiai kettéválása után azok a csehek, aki felvették a szlovák állampolgárságot nem kapnak nyugdíjkiegészítést, amit egy részük továbbra is bírál.

Marie Landtová ezért újra bírósághoz fordult. Csehország belépése után az Európai Unióba a cseh legfelsőbb közigazgatási bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez a gyakorlat diszkriminatív, s nyugdíjkiegészítésre a többi volt csehszlovák állampolgár, ma EU-állampolgár is jogosult. Az ügyet az EU bíróság is megvizsgálta, s ezt az álláspontot megerősítette. Ennek alapján alakult ki az a jogi helyzet, hogy a szlovák nyugdíjasok is kérhetnének nyugdíjkiegészítést Prágától.

"A cseh nyugdíjrendszer számára ez évente akár több tíz milliárd koronás kiadást is jelenthetne" - mondta az újságnak Viktorie Plívová, a munkaügyi és népjóléti minisztérium szóvivője. Pavel Kantorík, a cseh ombudsmani hivatal képviselője szerint azonban ez az összeg eltúlzott.

Szlovákiában jelenleg 953 ezer nyugdíjas van, egyelőre nem tudni, hánynak járna közülük a nyugdíjkiegészítés. Jaroslav Vlasín, a legfelsőbb közigazgatási bíróság tagja úgy véli: ilyen nyugdíjkiegészítésre azok jogosultak, akik Csehszlovákia megszűnése után mentek nyugdíjba, s a volt közös államban ledolgozták az előírt 25 évet. Kantorík úgy véli, hogy a nyugdíjkiegészítésre azok jogosultak, akik a két ország EU-ba való felvétele után - 2004 május - mentek nyugdíjba. Ez néhány tízezer embert jelent.

Pavel Rychetsky, a cseh alkotmánybíróság elnöke úgy ítélte meg, hogy szerinte a szlovák nyugdíjasoknak nincs jogalapjuk a nyugdíjkiegészítésre, s a bírósági döntések értelmezése helytelen. A Lidové Noviny úgy tudja: Rychetsky véleményét a bírák között gyakorlatilag senki sem osztja. Azt viszont nem lehet kizárni, hogy az ügy a legfelsőbb közigazgatási bíróságon nem zárul le, s később az alkotmánybíróság elé kerül.

Statisztikai kimutatások szerint jelenleg 1791 koronás különbség van a szlovákiai és a csehországi nyugdíjak átlaga között, a cseh nyugdíjak javára.