Infostart.hu
eur:
386.13
usd:
331.88
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt

A Közel-Keletre készül az orosz haditengerészet

Oroszország külföldi haditengerészeti támaszpontok építésével akarja növelni nemzetközi befolyását. A Szovjetunió összeomlása után a pénztelenséggel járó átmeneti időszakban az orosz flotta visszaszorult hazai támaszpontjaira, most viszont a Közel-Keleten akar létrehozni bázisokat.

A '70-es és '80-as években tucatnyi külföldi támaszpontja volt a szovjet hadihajóknak az amerikai kontinensen, Afrikában és Délkelet-Ázsiában. A Szovjetunió eltűnését követő gazdasági válság, az üzemanyag- és pénzhiány nyomán azonban megnyirbálták a haditengerészet költségvetését.

Dmitrij Medvegyev orosz elnök most arra utalt, hogy Moszkva ismét külföldi támaszpontokat akar létrehozni. Az elnöknek egy magas rangú katonai vezetőkkel folytatott, a tévében közvetített találkozó során tették fel - valószínűleg nem véletlenül - a kérdést. Az válaszolta, "nem akarja rejtegetni, hogy vannak ilyen elképzelések", de nem óhajtotta megnevezni azokat az országokat, ahol támaszpontokat kaphatna az orosz flotta.

Az ITAR-TASSZ hírügynökség tavaly arról számolt be, hogy Moszkva Líbiában, Jemen és Szíriában kaphat tengeri bázisokat. A szíriai Tartúsz kikötőjében az oroszok már használhatnak egy utánpótlási és karbantartási telephelyet, és ezt elképzelések szerint 2012-re kibővítik.

Egy szíriai bázist légvédelmi rakétákkal és megfigyelőrendszerekkel védenének, amely gyengítené a szomszédos Izrael katonai potenciálját. A szíriaiak még a szovjet időkből többmilliárd dollárral tartoztak Moszkvának, amely hajlandó volt leírni az adósságot.

A külföldi katonai bázisok azért is fontosak, mert lehetőséget adnak a regionális konfliktusokba való beavatkozásra. Amikor 2008-ban Grúzia megpróbálta visszafoglalni a szakadár Észak-Oszétiát, az orosz bevonulás melletti egyik érv a békefenntartóit ért grúz támadás volt.

Azt követően, hogy 2002-ben az orosz flotta otthagyta kubai és vietnami bázisait, papíron egyetlen nagy külföldi bázisa az ukrajnai Szevasztopol kikötője maradt. Vlagyimir Putyin korábbi elnök azonban eltökélte, hogy növeli országa nemzetközi befolyását, és 2007-től az orosz haditengerészet is járőrözik a Földközi-tenger nemzetközi vizein, amelyet korábban a "NATO tavaként" emlegettek, és ahol az amerikai 6. flotta volt az úr. 2008-ban az orosz haditengerészet az Atlanti-óceán északi részén küldött több hajót expedíciós útra. Orosz hadihajók látogattak el Kubába, Venezuelába és Nicaraguába is.

Az új bázisok építését sejtető Medvegyev ugyanakkor elismerte: nem az orosz elnök dönt arról, hogy lehetnek-e külföldön tengerészeti támaszpontok, ehhez szükség van a külföldi partnerek egyetértésére. Moszkva az Egyesült Államokat rendszeresen bíráló Venezuelával és a Washington által barátságtalan államnak tartott Szíriával is jó kapcsolatokat épített ki. Nyugati katonai elemzők szerint néhány ezer orosz katonai tanácsadó dolgozik a közel-keleti államban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Bulgária 2026. január 1-jén az euróövezet 21. tagjává vált, tizenkilenc évvel az Európai Unióhoz való csatlakozása után. A BNP Paribas elemzése alapján az euró bevezetése csökkenti Bulgária finanszírozási kockázatát (megszűnik az euróban denominált adósságok árfolyamkockázata, illetve esnek az államkötvény-hozamok), valamint javítja a befektetői bizalmat és támogatja külföldi tőke beáramlását a balkáni országba. A bolgár gazdasági felzárkózást ugyanakkor továbbra is több tényező hátráltatja, mint például a tartós politikai instabilitás, a gyenge intézményi környezet (korrupció, alacsony beruházások), valamint az aggasztó demográfiai trendekből fakadó munkaerőhiány.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×