A végeredmény heves reakciókat váltott ki a szomszédos, alapvetően hasonló, sőt sokkal komolyabb problémákkal küzdő Franciaországban, ahol ráadásul a muzulmánok integrációjának a kérdése gyakorlatilag tabutémának számít. Míg a baloldal egységesen elítéli a szerintük negatív eredményt, addig a jobboldal megosztott a kérdésben.

A francia szocialisták például "aggasztó jelnek" tartják keleti szomszédjaik elutasító magatartását, és a párt szóvivője az ügy kapcsán Nicolas Sarkozynek is nekiesett, mondván, azzal, hogy támogatja a nemzeti identitásról szóló vita elindítását, valójában a svájcihoz hasonló kérdésfelvetéseket enged be az országba.

Az ugyancsak szocialista kötődésű francia külügyminiszter "felháborodását" fejezte ki a szavazási eredmény miatt, Bernard Kouchner szerint ugyanis az egy adott vallással szembeni intoleranciát fejezi ki. Hasonló szellemben nyilatkozott a kormányzó jobboldali Népi Mozgalom Uniójának parlamenti frakcióvezetője is, a párt főtitkára azonban már másként látja a kérdést.

Xavier Bertrand úgy véli, fontos, hogy a muzulmánok szabadon gyakorolhassák vallásukat, abban azonban "nem biztos", hogy engedélyezni kell a francia hagyományos településképet megváltoztató tornyok építését. A kormánypárt szóvivője pedig egyenesen azt mondta: "nincs meggyőződve arról", hogy szükség van minaretekre Franciaország területén.

Az engedélyezés vagy nem engedélyezés kérdése mellett annak a tisztázása is folyik, hogy valójában mire szolgál, mit jelképez egy minaret - a kérdést egyébként nemcsak francia, hanem magyarországi internetes fórumokon is feltették már a téma iránt érdeklődők. Az eddigi információkból az máris kiderült, hogy a minaret az imádkozásra szolgáló mecset - azaz a muzulmán templom - mellett elhelyezkedő magas torony, ahonnan a müezzin, vagyis a mecset egyik alkalmazottja hangos kiáltozással naponta ötször imára hívja a híveket.

A francia jobboldali ellenzék úgy véli, a hegyes torony - melyet a svájciak a referendumot népszerűsítő plakátokon az ország területét ellepő rakétákká stilizáltak - alapvetően az iszlám világi hódítását szimbolizálja, és azt mondják, a muzulmánok nélküle is nyugodtan gyakorolhatják a vallásukat.

A kérdésben egyre többen mondanak véleményt, a szélsőjobboldali Nemzeti Front vezetői pedig kezüket dörzsölik a váratlan vita láttán, elnökük, Jean-Marie Le Pen lánya például egyenesen azt mondta, Franciaországban ugyan nem lehet népszavazást tartani a kérdésben, de reméli, hogy a jövő márciusban sorra kerülő helyhatósági választásokon az emberek ez ügyben is kifejezik majd a véleményüket.

A téma iránt mindenesetre óriási az érdeklődés Franciaországban, a baloldali l'Express című hetilap honlapján hétfőn elindított felmérésre például, amelyen a minaretek építésének engedélyezésére vagy betiltására lehet szavazni, eddig közel 14 ezren válaszoltak, a jobboldali Le Figaro ugyancsak e témával foglalkozó közvélemény-kutatásán pedig 26 ezren.