Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A HTTPS protokoll biztonságos kapcsolatot hoz létre a böngésző, illetve az alkalmazás és a meglátogatott webhelyek között.Forrás: Getty Images/Aree Sarak
Nyitókép: Getty Images/Aree Sarak

Elveszi a választás lehetőségét a Google, de a felhasználók érdekében

Fontos biztonsági átállás közeleg a Google Chrome-ban, nehezebb lesz hozzáférni bizonyos webhelyekhez.

A felhasználók biztonsága érdekében fontos változtatást eszközöl a Google a Chrome böngészőben: 2026-ban mindenkinél bekapcsolja azt a funkciót, amely figyelmeztet, és engedélyt kér a HTTPS-protokollt még nem alkalmazó webhelyek megnyitásakor.

Mint az Engadget felidézi, 2020 óta már a Chrome-ban megnyitott oldalak 95–99 százaléka HTTPS-t használ, szóval az átállás már szinte teljes a HTTP-ről. A protokoll a böngésző és a felkeresett webhely szervere közötti kommunikációt teszi lehetővé, és a HTTPS végén az „s” az angol secure, vagyis a biztonságos szót takarja – ilyen esetben titkosítva van a kommunikáció, míg a HTTP-nél egy rosszindulatú fél akár meg is szerezheti az adatait.

A Google egy ideje már megkezdte az átállást: 2018 óta figyelmezteti a Chrome felhasználóit a nem biztonságos, HTTP-alapú weboldalak megnyitásakor, 2021-ben pedig elkezdték alapértelmezetté tenni a HTTPS-t. 2022-től már egy új beállítás is bekapcsolható a Chrome-ban, „Mindig használjon biztonságos kapcsolatokat” néven. Ez eddig opcionális volt – írja a hvg.hu.

A felhasználók biztonsága érdekében 2026 októberétől, a Chrome 154 érkezésével minden felhasználónál bekapcsolják a „Mindig használjon biztonságos kapcsolatokat a nyilvános webhelyeknél” opciót. Akik már aktiválták a böngészőjükben a speciális védelmet, azoknál már jövő év áprilisában élesedik az újdonság a Chrome 147 fedélzetén.

Ha ez a beállítás aktív, a Chrome engedélyt kér, mielőtt megnyitna egy olyan webhelyet, mely nem alkalmazza a HTTPS-t. Legalábbis a nyilvános webhelyeknél – a belső hálózatoknál ez nem feltétlenül lesz így.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×