Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
A hand from a mosquito bite. Mosquito drinks blood on the arm.
Nyitókép: Andrei Sauko/Getty Images

Miért lesz rosszabb a szúnyogcsípés, ha vakarjuk? Itt a válasz

Kevés dolognak olyan nehéz ellenállni, mint egy viszkető szúnyogcsípés vakarásának, és bár már a néphagyomány is tudja, hogy ezt nem ajánlott tenni, most tudósok fejtették meg, mi is történik, ha nem hagyjuk békén a csípést, és miért kerülünk bele könnyen a viszket-vakarom körforgásba.

Habár a szúnyogcsípés megvakarása rövid időre valóban megkönnyebbülést hoz, valójában éppen ezzel hosszabbíthatjuk meg a viszketést és fokozhatjuk a gyulladást. Egy friss kutatás most részletesen feltárta, mi történik ilyenkor a bőrben, és azt is megmagyarázza, miért kerülünk olyan könnyen egy önmagát fenntartó „viszketés–vakarózás” körforgásba.

A Dobson Szabolcs szakgyógyszerész által vezetett Egészségügyi Szakirodalmi Tallózó Facebook-csoportban megjelent: a Pittsburghi Egyetem kutatócsoportja azt vizsgálta, hogyan változik meg a bőr immunválasza, ha egy viszkető területet vakarunk, illetve ha sikerül ellenállni a vakarózásnak. Kísérletükben egerek fülére allergiás bőrgyulladást kiváltó anyagot vittek fel, majd az állatok egy részére az állatorvosok által is használt védőgallérhoz hasonló gallért helyeztek. Ezek az egerek ugyan érezték a viszketést, de nem tudták megvakarni a bőrüket.

Az eredmény egyértelmű volt. Azoknál az állatoknál, amelyek vakarózhattak, jóval több gyulladásos immunsejt halmozódott fel a bőrben, és a duzzanat is jelentősen nagyobb lett. A vizsgálat jól magyarázza azt a mindennapi tapasztalatot is, hogy ha egy szúnyogcsípést békén hagyunk, a viszketés a legtöbb embernél 5–10 percen belül nagyrészt megszűnik, nem tart napokig és nem duzzad-vörösödik, mint akkor, ha vakarjuk.

A válasz az immunrendszer egyik kulcsfontosságú sejtjében, a hízósejtben (mastocitában) rejlik. Ezek a sejtek a szervezet első védelmi vonalához tartoznak: segítenek a baktériumok, paraziták és egyes mérgező anyagok elleni védekezésben. Ugyanakkor allergiás reakciók során nagy mennyiségben szabadítanak fel hisztamint, amely a viszketés egyik legfontosabb kiváltója.

A szakemberek már korábban is tudták, hogy egy szúnyogcsípés vagy más allergén képes aktiválni a hízósejteket. Az új vizsgálat azonban egy második mechanizmust is feltárt. Amikor addig vakarjuk a bőrt, hogy az már kissé fájni kezd, a fájdalomérző idegvégződések egy P-anyag (Substance P) nevű hírvivő molekulát szabadítanak fel. Ez a molekula egy másik jelátviteli útvonalon ismét aktiválja a hízósejteket, amelyek újabb hisztamint és egyéb gyulladáskeltő anyagokat bocsátanak ki. Ennek következtében a bőr még jobban viszket, még vörösebb lesz, és ismét vakarózni kezdünk. Így alakul ki az a körforgás, amelyből egyre nehezebb kitörni.

Na de akkor miért érezzük az előnytelen hatású vakarózást kellemesnek? Nemcsak az emberek és más emlősök vakaróznak, hanem még egyes halfajok is különböző felületekhez dörzsölik testüket, ami arra utal, hogy ez ősi védekező viselkedésforma. Régóta feltételezik, hogy a vakarózás segíthet eltávolítani a bőr felszínén élő parazitákat, például bolhákat vagy atkákat. A mostani kutatás egy további lehetséges magyarázatot is felvetett. A kutatócsoport Staphylococcus aureus baktériummal fertőzte meg egerek bőrét, majd azt találta, hogy a vakarózó állatok bőrén kisebb mennyiségben maradt fenn a baktérium. Elképzelhető tehát, hogy az erősebb gyulladás bizonyos helyzetekben fokozhatja a bőr természetes védekezőképességét. Ám ez az előny messze alatta marad a vakarózás okozta hátránynak – olvasható Dobson Szabolcs bejegyzésében.

A kutatásnak hosszabb távon is lehet jelentősége. A gyógyszergyártók már dolgoznak olyan új készítményeken, amelyek a vakarózás során aktiválódó egyik kulcsfontosságú receptor, az MRGPRX2 működését gátolják.

Címlapról ajánljuk
Temérdek aranyon ül Szudán – de hiába, fegyveres kiskirályok rabolják szét

Temérdek aranyon ül Szudán – de hiába, fegyveres kiskirályok rabolják szét

Több mint 1,25 millió menekült tér vissza a polgárháború által sújtott Szudánba – derül ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának közléséből. Ennek okairól és lehetséges következményeiről Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt az InfoRádióban.

Már kimutatható, hogy az újabb generációk képességeit rontották az okoseszközök

Most első alkalommal fordulhat elő, hogy egy fiatal generáció bizonyos képességekben rosszabbul teljesít, mint a szülei korosztálya – mondta Pöltl Ákos. A Semmelweis Egészségfejlesztési Központ digitális gyermekvédelmi szakértője a Kék Bolygó podcastban arról beszélt, hogyan befolyásolhatja a túlzott okostelefon-használat a gyerekek idegrendszeri fejlődését, figyelmét és tanulási képességeit.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Tisza-kormány: 10 millió forinthoz jutnak a magyar kkv-k, az autópálya-koncesszió lesz a következő dominó

Tisza-kormány: 10 millió forinthoz jutnak a magyar kkv-k, az autópálya-koncesszió lesz a következő dominó

Kapitány István gazdasági és energetikai tárcavezető szombaton bejelentette, hogy a Ganz Ábrahám gazdaságfejlesztési program keretében a kormány 4+4 milliárd forint összegű kedvezményes hitelt és vissza nem térítendő támogatást folyósít mintegy 800, döntően mikro- és kisvállalkozás számára. Az úgynevezett 5+5 konstrukcióban minden érintett vállalkozás 10 millió forint extra forráshoz jut. A kabinet emellett az autópálya-koncesszió 35 éves szerződését is vizsgálni kezdi, Magyar Péter szerint ez lesz a kormány következő lépése a dohány- és kaszinó-koncessziók radikális átalakítása után. Kapitány István az autósokhoz is szólt: elmondása szerint a kormány olyan megoldásokon dolgozik az elszabaduló világpiaci árak közepette, amely a korábbi hatósági áras modellel szemben nem okoz készlethiányt, és nem kerül havonta több tízmilliárd forintba a költségvetésnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×