Kapu Tibor az Ax-4 kereskedelmi küldetéssel jutott fel múlt hét szerdán a Nemzetközi Űrállomásra, a négyfős legénység mintegy hatvan tudományos kísérletet és kutatást végez el az ISS-en.

Egy interjúban a magyar kutatóűrhajós elmondta: a 28 hónapnyi kiválasztás idejéről alig tudna olyan pillanatot felidézni, amikor tényleg komolyan azt gondolta, hogy egyszer ott lehet az űrállomás fedélzetén. Azután tavaly május 26-án kiválasztották – ez a dátum azért is nagyon emlékezetes számára, mert megegyezik azzal, amikor Farkas Bertalant felbocsátották a világűrbe. Majd elkezdődött a rövid, csak pár hetes houstoni kiképzés, aminek, és minden eddigi munkának a nagy lezárása maga a küldetés az ISS-en.

Az általuk elvégzett kutatásokról elmondta: nagy a felelősségük, hiszen a kutatók évek, évtizedek óta dolgoznak ezeken a projekteken, ami számára azt jelenti, hogy ők a szerelemgyerekeiket adták az ő kezébe.

"Értem őket és megtanultam őket, de nem én vagyok a szellemi atyjuk, hanem azok a zseniális magyar vállalatok és kutatók, egyetemek és kutatócsoportok, akik az elmúlt években lázasan dolgoztak azon, hogy ma az AX-4-es küldetés 60 kísérletéből legalább 25 az enyém legyen, az magyar kíséret legyen, ami szerintem egy hatalmas szó és hatalmas szám, és erre méltán és joggal lehetünk büszkék. Úgyhogy ez számomra hatalmas felelősség" – fogalmazott Kapu Tibor.

Az elmúlt öt napban lázasan dolgoztak azon, hogy ezek a kísérletek minél jobban sikerüljenek – nem hibátlanul, de nagyon jó úton haladnak és rengeteg tudományos eredmény fog ezekből származni. Az űrhajósok korán kelnek és későn fekszenek, a kettő között sűrű napirendet teljesítenek, hiszen azért mentek, hogy minél sikeresebb legyen a küldetés.

Az elmúlt napokban már elvetette az első retket, búzát és paprikát, amivel rendszeresen foglalkoznia kell majd. Már végrehajtottak rengeteg orvosbiológiai kísérletet is. Megemlítette még a dozimetriát, ami a magyaroknak jelentős űrhagyománya, sőt, mint fogalmazott, most már űrörökségnek mondható. A Pille nevű dozimétert, vagyis sugárzásmérőt Farkas Bertalan 45 évvel ezelőtt vitte fel a világűrbe. Ez annyira megbízhatóan működik, hogy ennek az ötödik generációja most is működik az ISS fedezetén.

Minden kísérletük a súlytalanság körülményeit és a megnövekedett sugárzást vizsgálja. Utóbbiról érdemes tudni, hogy az űrállomás fedélzetén "csak" 400 kilométerrel vannak magasabban, mint a földfelszín, de így is nagyjából 360-szor nagyobb sugárzás éri őket, mint Magyarország felszínén.

"A test a földihez képest elég eltérően viselkedik a világűrben, viszont nagyon hamar tud alkalmazkodni. De azt nem igazán tudjuk, hogy hogyan fog működni akkor, amikor két éven keresztül kell mondjuk egy Mars-utazás során a világűrben lennie. Fél vagy nagyjából egy éves tapasztalataink vannak, de ahhoz, hogy a hosszú távú utazásról beszéljünk, ahhoz sokkal több tudásra van szükségünk. Ezért van a dozimetriá is, ezért van például egy olyan kísérletünk is, amikor DNS-t vizsgálunk majd. Felhoztunk magunkkal muslicákat, akikkel szintén foglalkoztam két napja, és az ő DNS-ükön fogjuk azt megvizsgálni, hogy mely enzimek tudják a legjobban pótolni a sugárzásban károsodott DNS-láncokat" – mondta Kapu Tibor.

"Hogyha a mozdulataim és a szavaim természetesen hatnak, ennek nagyon örülök, mert még csak öt napja vagyok itt az űrállomás fedezetén, és az elején még egyáltalán nem ment ilyen jól a mikrogravitációban lévő mozgás és lebegés. De ebben, mint mindenben, lehet szerencsére fejlődni, és úgy látom, hogy én is fejlődőképes vagyok" – fogalmazott arról, megszokta-e már a környezetet.

Reméli, hogy a Hunor programmal ők is példaképei lehetnek majd a magyar gyermekeknek, és így gyakrabban juthatnak az űrbe magyarok.