Infostart.hu
eur:
366.95
usd:
327.46
bux:
142251.07
2026. október 26. hétfő Dömötör
Budapest, Hungary - 4 December, 2014: The beautiful building of the Hungarian Academy of Sciences at night
Nyitókép: Getty Images

Nem így képzelte el a kutatóhálózatok világát az MTA

A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége hibás döntésnek tartja a kutatóhálózat megbontását, véleményük szerint a döntés az átalakítás céljának, magyarázatának és várható hatásának megjelölése nélkül, az érintettek tiltakozása ellenére, indokolatlan gyorsasággal született meg - közölte kedden az MTA Elnökségének állásfoglalását a köztestület.

A közleményben az elnökség kiemelte: a kutatás-fejlesztés összetett rendszere csak világos célokkal, azokkal koherens beavatkozásokkal, kiszámítható feltételek között, a kutatóközösség bevonásával, a versenyképességhez szükséges források biztosításával és innovatív gazdasági környezetben fejlődhet jó irányba.

"A bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontok tervezett leválasztása a HUN-REN kutatási hálózat egészéről máris széleskörű tiltakozást váltott ki. Az egységes magyar alapkutatási hálózat megbontása precedenst teremt: nemcsak a kutatóhálózat szétzilálódását, hanem az egész magyar kutatási rendszer megrendülését eredményezheti" - írták.

Az Akadémia elnöksége – ismerve az érintett kutatóközpontok vezetőinek álláspontját – megerősíti, hogy kész a négy kutatóközpont átvételére. Az átalakulás, a szervezeti integráció és az új működés költségeit – beleértve a bérek fedezetét – a fenntartó intézménytől függetlenül, a HUN-REN-ben tovább működő kutatóhelyekkel megegyező feltételekkel szükséges biztosítani - közölték, és kiemelték: az Akadémia 198., rendkívüli közgyűlése a kutatóhálózat egészére vonatkozóan hozta meg azt a döntését, hogy a kutatóhálózat által használt vagyonelemeit a kutatóhálózat tulajdonába adja. "Az új helyzetben ezek átadásához új közgyűlési döntés szükséges" - hangsúlyozták.

Az ELTE keddi közleményében azt közölte: a kutatóközpontok átvétele kiemelkedő lehetőség az ELTE számára, miközben hozzájárul az intézetek tudományos értékeinek megőrzéséhez és kutatási potenciáljuk fejlesztéséhez. A dokumentumban kitértek arra, hogy az egyetem szenátusa hétfőn kapott részletest tájékoztatást arról, hogy egyes HUN-REN intézetek, valamint azok jogelődei az ELTE-hez kerülhetnek.

"A négy központ kutatói olyan kiemelkedő szakmai kompetenciákat képviselnek, amelyek jelentős, hosszú távú stratégiai fejlődést biztosíthatnak az ELTE számára. Ugyanakkor a jelenlegi lehetőségek között a csatlakozás a központok számára is a legjobb megoldásnak tűnik. Az ott működő műhelyek számára komoly lehetőséget jelent az ELTE hasonló kutatási profilú kutatóközösségeivel kialakítható intenzív együttműködés, valamint az a stabilitás és intellektuális környezet, amelyet az ELTE kínál" - írták a közleményben, amelyben azt is hangsúlyozták, hogy a központok szervezeti-jogi átvételének ismert keretfeltételei az ELTE vezetése és a HUN-REN számára egyaránt elfogadhatóak.

"Fontos hangsúlyozni, hogy a jogi integráció csupán az első lépés. A csatlakozásból fakadó mindkét fél számára előnyös szinergiák kihasználásához szükséges a működési folyamatok részletes kidolgozása, amely figyelembe veszi az eltérő területek, szervezeti egységek, kutatók sajátosságait. Emellett szükség van a kutatás-támogatási folyamatok integrációjára is. A folyamat várhatóan egy, másfél évet vesz igénybe, és jelentős erőfeszítéseket igényel" - fogalmaztak.

Címlapról ajánljuk
Bódis Gábor: Szerbiában a következő 72 óra lesz a legfontosabb, főleg a maffia és a titkosszolgálat miatt

Bódis Gábor: Szerbiában a következő 72 óra lesz a legfontosabb, főleg a maffia és a titkosszolgálat miatt

Hatalomváltás lesz Szerbiában, miután az Egyetemista Lista legyőzte Aleksandar Vucic választási szövetségét, pártját. Az új kormányra nehéz feladatok várnak, többek között az, hogy a titkosszolgálatot megtisztítsa a szervezetbe beépült maffiatagoktól – mondta az InfoRádióban Bódis Gábor Balkán-szakértő, részletezve, kik a választáson nyertes erők és hogy milyen viszonyban van és lehet később Szerbia az EU-val és Magyarországgal.
A horvát jegybank alelnöke az euróbevezetésről: „Magyarország már nyitott ajtón kopogtat, de így is hosszú lesz az út”

A horvát jegybank alelnöke az euróbevezetésről: „Magyarország már nyitott ajtón kopogtat, de így is hosszú lesz az út”

Horvátország számára jó döntés volt az euró bevezetése, mivel alacsonyabb kamatokat, kockázatokat és nagyobb stabilitást hozott az országba - mondja Michael Faulend, a Horvát Nemzeti Bank alelnöke, aki a Portfolio Back to Europe konferenciáján adott interjút. A folyamat ugyanakkor még viszonylagos gördülékenysége ellenére is nagyjából hat évig tartott, közben pedig az euróövezeti adósságválság keserű tapasztalatai, valamint különböző világgazdasági sokkok is nehezítették a felkészülést. A horvát jegybank alelnöke az interjúban arról is beszélt, hogy Magyarországnak nem egyszerűen a gyors felkészülésre kell koncentrálnia, hanem arra, hogy egyszerre csökkentse a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságokat, strukturálja jól a folyamatokat, és erős koordinációt teremtsen a jegybank, a pénzügyminisztérium, a kormány, valamint az európai intézmények között. A horvát jegybankár szerint az euróbevezetés célja erős gazdaságpolitikai horgony lehet, de csak akkor, ha a döntéshozók valóban készek fegyelmezett költségvetési és strukturális politikát folytatni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×