Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.17
bux:
146399.11
2026. július 31. péntek Oszkár
Budapest, Hungary - 4 December, 2014: The beautiful building of the Hungarian Academy of Sciences at night
Nyitókép: Getty Images

Nem így képzelte el a kutatóhálózatok világát az MTA

A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége hibás döntésnek tartja a kutatóhálózat megbontását, véleményük szerint a döntés az átalakítás céljának, magyarázatának és várható hatásának megjelölése nélkül, az érintettek tiltakozása ellenére, indokolatlan gyorsasággal született meg - közölte kedden az MTA Elnökségének állásfoglalását a köztestület.

A közleményben az elnökség kiemelte: a kutatás-fejlesztés összetett rendszere csak világos célokkal, azokkal koherens beavatkozásokkal, kiszámítható feltételek között, a kutatóközösség bevonásával, a versenyképességhez szükséges források biztosításával és innovatív gazdasági környezetben fejlődhet jó irányba.

"A bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontok tervezett leválasztása a HUN-REN kutatási hálózat egészéről máris széleskörű tiltakozást váltott ki. Az egységes magyar alapkutatási hálózat megbontása precedenst teremt: nemcsak a kutatóhálózat szétzilálódását, hanem az egész magyar kutatási rendszer megrendülését eredményezheti" - írták.

Az Akadémia elnöksége – ismerve az érintett kutatóközpontok vezetőinek álláspontját – megerősíti, hogy kész a négy kutatóközpont átvételére. Az átalakulás, a szervezeti integráció és az új működés költségeit – beleértve a bérek fedezetét – a fenntartó intézménytől függetlenül, a HUN-REN-ben tovább működő kutatóhelyekkel megegyező feltételekkel szükséges biztosítani - közölték, és kiemelték: az Akadémia 198., rendkívüli közgyűlése a kutatóhálózat egészére vonatkozóan hozta meg azt a döntését, hogy a kutatóhálózat által használt vagyonelemeit a kutatóhálózat tulajdonába adja. "Az új helyzetben ezek átadásához új közgyűlési döntés szükséges" - hangsúlyozták.

Az ELTE keddi közleményében azt közölte: a kutatóközpontok átvétele kiemelkedő lehetőség az ELTE számára, miközben hozzájárul az intézetek tudományos értékeinek megőrzéséhez és kutatási potenciáljuk fejlesztéséhez. A dokumentumban kitértek arra, hogy az egyetem szenátusa hétfőn kapott részletest tájékoztatást arról, hogy egyes HUN-REN intézetek, valamint azok jogelődei az ELTE-hez kerülhetnek.

"A négy központ kutatói olyan kiemelkedő szakmai kompetenciákat képviselnek, amelyek jelentős, hosszú távú stratégiai fejlődést biztosíthatnak az ELTE számára. Ugyanakkor a jelenlegi lehetőségek között a csatlakozás a központok számára is a legjobb megoldásnak tűnik. Az ott működő műhelyek számára komoly lehetőséget jelent az ELTE hasonló kutatási profilú kutatóközösségeivel kialakítható intenzív együttműködés, valamint az a stabilitás és intellektuális környezet, amelyet az ELTE kínál" - írták a közleményben, amelyben azt is hangsúlyozták, hogy a központok szervezeti-jogi átvételének ismert keretfeltételei az ELTE vezetése és a HUN-REN számára egyaránt elfogadhatóak.

"Fontos hangsúlyozni, hogy a jogi integráció csupán az első lépés. A csatlakozásból fakadó mindkét fél számára előnyös szinergiák kihasználásához szükséges a működési folyamatok részletes kidolgozása, amely figyelembe veszi az eltérő területek, szervezeti egységek, kutatók sajátosságait. Emellett szükség van a kutatás-támogatási folyamatok integrációjára is. A folyamat várhatóan egy, másfél évet vesz igénybe, és jelentős erőfeszítéseket igényel" - fogalmaztak.

Címlapról ajánljuk
Megvan, mikor „lehet a régi” a Mol finomítója, de addig is segítségre van szüksége

Megvan, mikor „lehet a régi” a Mol finomítója, de addig is segítségre van szüksége

Magyar Péter a Mol százhalombattai finomítójában tájékozódott az üzemanyagellátási helyzetről és a létesítmény javításának állásáról – ezt ismertetve a kiskereskedelmi üzemanyagárakról is szót ejtett. Hernádi Zsolt beszélt ezeken a témákon túl a Shelltől megvásárolt gázkitermelési lehetőségről – az Aphroditének elmondása szerint akkora jelentősége lesz Európára nézve, mint a romániai Neptun gázmezőnek.
inforadio
ARÉNA
2026.07.31. péntek, 18:00
Csörnyei Géza
a Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója
Újra beütött a háborús para, mégis kockázatot vállalnak a magyar profik

Újra beütött a háborús para, mégis kockázatot vállalnak a magyar profik

Júliusban ismét feszült piaci környezetben kellett dönteniük a befektetőknek: az iráni konfliktus újbóli fellángolása, a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság és az energiaárak emelkedése felélesztette az inflációs félelmeket, miközben az AI-rali korábbi, szinte sérthetetlennek tűnő nyertesei komoly nyomás alá kerültek. A részvénypiacok felszíne alatt heves rotáció zajlott, a kötvénypiacokon újra hozamemelkedés jött, a magyar eszközöket övező választás utáni eufória pedig érezhetően halványulni kezdett. A hazai alapkezelők ennek ellenére nem fordultak látványosan defenzív irányba: a közös modellportfólióban a pénzpiaci eszközök súlyát visszavágták, miközben a kötvény-, részvény- és alternatív kitettség is enyhén emelkedett. A forint iránti bizalom újra erősödött: a portfóliómenedzserek immár 60,3%-os részaránnyal javasolnak forintos kitettséget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×