Infostart.hu
eur:
358.57
usd:
313.5
bux:
0
2026. július 15. szerda Henrik, Roland
3D Render of Planet Earth with Clouds and City Lights. Planet Earth maps courtesy of NASA: https://visibleearth.nasa.gov/images/144875/earth-at-night-black-marble-2012-color-maps-v2.
Nyitókép: DrPixel/Getty Images

Körbeveszi a Földet - bizonyítást nyert a NASA sok évtizedes sejtése

Az egész bolygót körülvevő elektromos mezőt fedeztek fel az amerikai űrügynökség kutatói.

A szakértők úgy vélik, egy eddig ismeretlen, fundamentális energiamezőt találtak meg, mint amilyen a Föld gravitációs és mágneses mezeje is – olvasható a NASA honlapján, amit a 24.hu szemlézett.

A tudósok már 60 évvel ezelőtt felvetették egy ilyen elektromos mező létezésének lehetőségét, bizonyítékot azonban csak most találtak rá.

A NASA csapata egy szuborbitális rakéta megfigyeléseinek köszönhetően tudta megmérni az elektromos mezőt, a világon elsőként.

Az 1960-as évek végén vették észre a Föld pólusai felett elrepülő űrjárművek, hogy légkörünkből részecskék áramlanak ki a világűrbe. Ezen megfigyelések miatt álltak elő a szakértők az elektromos mező elméletével, azonban ez a mező annyira gyenge, hogy egészen mostanáig a technológia nem tette lehetővé érzékelését.

Mint olvasható, a kutatócsapat az északi sark közeléből bocsátotta fel rakétáját, amely 786 kilométernél is magasabbra ért fel. 19 percig tartó repülése közben műszerei apró, 0,55 voltos elektromos potenciabeli változást észleltek. Ez hihetetlenül csekély eltérés, viszont megmagyarázza az űrbe áramló részecskéket.

A tudósok szerint ugyanis ez elég ahhoz, hogy a hidrogénionokat a gravitáció vonzásánál 10,6-szor nagyobb erővel „lője” a világűr felé. Emellett úgy gondolják, az elektromos mező jelentős hatással lehetett bolygónk légkörének alakulására a történelem során, és azt is elmondták, hogy feltehetőleg minden atmoszférával rendelkező bolygónak van hasonló elektromos mezeje.

Címlapról ajánljuk
Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Ha megvan rá a politikai akarat, 2030-ra teljesítheti a magyar gazdaság az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A szélenergia másfél évtizedes kényszerpihenő után újra érdemi szerepet kaphat a magyar energiarendszerben. Csontos Csaba, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi programvezetője szerint szakmailag nehezen indokolható, hogy az elmúlt közel 15 évben nem épültek új, nagyobb léptékű szélturbinák Magyarországon, miközben a napenergia látványosan felfutott, az ország energiaimport-függősége pedig továbbra is magas. Az EnergyTalks új adásában arról is szó volt, hogyan egészíthetné ki a szél a naperőművi termelést, milyen szabályozási és természetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni az új turbinák telepítésénél, és miért lehet fontos a hálózatfejlesztés, a társadalmi elfogadottság, valamint a helyi közösségek bevonása. Csontos szerint a mostani lemaradás akár előnnyé is fordítható, ha Magyarország már modernebb technológiával, jobb tervezéssel és a korábbi nemzetközi hibák tanulságait levonva építi ki a saját szélenergia-portfólióját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×