A tavaly Nobel-díjat kapott kísérleti fizikust a közmédia 2023-ban az év emberének választotta, ebből az alkalomból készült vele hosszabb beszélgetés.

Krausz Ferenc két francia tudóssal, Pierre Agostinivel és Anne L'Huillier-vel megosztva, az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért kapta meg 2023-ban a fizikai Nobel-díjat.

A tévéműsorban felidézte, hogy az általános iskolában Kiss tanár úr fizikaórái nyűgözték le, később a Móri Táncsics Mihály Gimnázium diákja volt, és a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumba járt matematika szakkörre, otthon pedig kísérletezett. "Szüleim kétkezi munkások voltak, de minden lehetséges támogatást megadtak nekem és testvéremnek" - mondta.

A tudós felidézte, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán Simonyi Károlytól, az ELTE elméleti fizika szakán Marx Györgytől tanult nagyon sokat. Állami ösztöndíjjal került a Bécsi Műszaki Egyetemre, ahol a doktori cím megszerzése mellett kutatásait a lézerfizika területére összpontosította.

"Arnold Schmidt iránymutatásával, fiatal csapatunkkal szilárdtest lézereken kezdtünk kutatásokat végezni, azokból próbáltunk rövid impulzusokat előállítani. A 2000-es évek elején ez vezetett azokhoz a kísérletekhez, amelyekért a Nobel-díjat kaptam" - hangsúlyozta Krausz Ferenc.

Mint mondta, a tudományos kutatásokba bele van kódolva a kudarc lehetősége is. "Egy sikeres kutatónak meg kell találnia a megoldást arra, hogyan tudja a mélypontokon a csapatát átsegíteni. Fontos, hogy a fától mindig lássuk az erdőt, azt, miért is dolgozunk, mert miközben a közvetlen feladatok teljesen lekötnek minket, a nagy célt szem elől tévesztjük" - hangsúlyozta Krausz Ferenc.

Kutatócsoportjának nagy célja a kilencvenes években az volt, hogy az atomban az elektronok valós idejű mozgását látni tudják. 2001-ben a Bécsi Műszaki Egyetemen ultragyors lézervillanások segítségével lefényképezték és megmérték az elektron mozgását; a világon először ők tudtak mérni egy attoszekundumnyi fényimpulzust.

"Olyan lézerimpulzust kellett csinálni, amelyben csak egy hullám van, és 1996-1997 táján a Bécsi Műszaki Egyetemen minden bizonnyal már létezett ilyen, csak nem volt módszerünk, hogy ezt megmérjük. Mintegy öt évig tartott, míg ezt sikerült kifejleszteni, és a módszer 2001-ben kezdett működni. Persze azonnal lefényképeztük, hogy a számítógép képernyőjén kirajzolódott a mérési eredmény. Ezután rekordidő, két hét alatt olyan formába hoztuk a kéziratot, hogy be tudtuk nyújtani a Nature folyóirathoz, ahol tíz nap alatt elbírálták, és nem sokkal később meg is jelent" - fejtette ki.

Krausz Ferenc 2003-ban a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója lett, majd egy évre rá a müncheni Lajos-Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője.

"A Nobel-díjhoz szükség volt egy olyan tudományos közösség kiépülésére, amely az attoszekundumos módszert használja arra, hogy újabb és újabb felfedezéseket tegyen. Németországban világviszonylatban is egyedülálló körülmények között olyan infrastruktúrát sikerült felépíteni, amelynek segítségével nemcsak kísérleteket tudtunk elvégezni és publikációkat írni, hanem együttműködtünk más csoportokkal, hogy azok is felépítsék a szükséges berendezéseket. Így jött létre Rijádban az arab világ első attoszekundumos laboratóriuma" - sorolta a tudós.

Krausz Ferencet 2002-ben Wittgenstein-díjjal, 2022-ben Wolf-díjjal tüntették ki, 2023. december 10-én Stockholmban pedig XVI. Károly Gusztáv svéd királytól vehette át fizikai kutatásaiért a világ legrangosabb tudományos elismerését, a Nobel-díjat.

"Az októberi bejelentés után egészen leírhatatlan érzés kerített hatalmába, ugyanakkor felnőttként első alkalommal kerültem olyan helyzetbe, hogy saját életem kontrollja kikerült a kezeim közül. Ez elég megrázó volt, de gyorsan jött az ár, és el kellett kezdeni úszni" - idézte fel, mi kavargott benne akkor.

A műsorban szó esett arról, hogy az attofizika egyik legígéretesebb alkalmazási területe az orvostudomány. 2019-ben Krausz Ferenc vezetésével Magyarországon létrehozták a betegségek korai kimutatására irányuló vizsgálatok kifejlesztését célzó Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központot. Kutatásuk forradalmasíthatja az orvosdiagnosztikát.

"Egy nagyon rövid infravörös fényimpulzussal megvilágítjuk a vér molekuláit, ez rezgésbe hozza őket, infravörös fényhullámokat bocsátanak ki, amiket az attoszekundumos méréstechnikával tudunk letapogatni. Ebből lehet visszakövetkeztetni arra, hogy az adott vérminta molekuláris összetétele esetleg megváltozott-e, és ez alapján az orvosoknak meg tudjuk mondani, milyen betegség van kialakulóban, talán egy korai stádiumban" - mondta Krausz Ferenc.

A tudós a következő évek legnagyobb kihívásaiként a klímaváltozást és a biodiverzitást nevezte meg. Hozzátette: kulcsfontosságú, hogy az emberiség a következő öt-tíz évben mennyire képes bölcs döntéseket hozni, és a jelenlegi helyzet nem ad okot túl sok optimizmusra. "Elkeserít, hogy a felelős nagyhatalmak nem ismerik fel, hogy a tét az emberiség jövője".

Mint a műsorban elhangzott, Krausz Ferenc munkatársaival létrehozott egy egyesületet, amely az ukrajnai háború kárvallottjait támogatja, elsősorban az iskolákat és a tanárok nélkül maradt gyerekeket.