A Kelemen András, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa és a Szegedi Egyetem Ökológiai Tanszékének adjunktusa által létrehozott Kaktuszok a természetben című Facebook-csoportban az emberi kontroll alól kiszabadult, és lakott területeken kívül található kaktuszok előfordulásokról gyűjtenek információkat. A cél az, hogy még inváziójuk kezdeti fázisában védekezhessenek ellenük, ezáltal megkímélve a jövő természetvédőit egy végeláthatatlan szélmalomharctól.
Az egyre terjedő, invazív kaktuszfajok veszélyeiről az Infostarton is többször írtunk. A coloradói fügekaktusz például nem őshonos, viszont rendkívül szívós növény, ezért veszélyes lehet a hazai növényvilágra. Ahogy a heverő medvetalpkaktusz is hasonló problémát jelent, az Alföldön már küzdeni kell ezek ellen. Kelemen András nyomán szeptemberben egy videós cikkben arról írtunk, hogy nem egészen egy év alatt megháromszorozódott az ismertté vált „kivadult” kaktuszállományok száma
Most a 24.hu vette észre, hogy a csoportban a napokban megjelent egy térkép, és Kelemen András új információkat osztott meg. Kiderült: az oldal elindítása előtt a hazai botanikai szakirodalomban csupán 5 adat jelent meg alkalmi vagy meghonosodott kaktuszállományokról.
Most viszont "egy év alatt már ott tartunk, hogy 76 olyan helyszínt ismerünk, ahol a kaktuszok megtelepedtek a természetben.
Ezen helyszínek közül 7 területen több faj is előfordul, így a természetben megjelent kaktuszpopulációk száma a jelenlegi ismereteink szerint minimum 89.
A legtöbb állomány a Duna-Tisza közén van (pontosan 50 helyszín), de a Dunántúlon is sok előfordulást észleltek. Az Északi-Középhegységből, illetve az Alföld tiszántúli területeiről viszont csak nagyon kevés állomány ismert. Vannak olyan állományok is (a térképen fehérrel jelölve), amelyek pontos lokalitása, vagy az, hogy melyik faj(ok) fordul(nak) ott elő bizonytalan."
A nemzeti parkok igazgatóságait már elkezdték tájékoztatni a helyszínekről, a folyamat tavasszal zárulhat le.
Néhány, a térképen jelzett állomány felszámolása egyébként már meg is történt (például: Szent György-hegy, kunadacsi Temető-domb, Nyírség), illetve több helyen voltak erre irányuló, olykor hatalmas munkaigényű törekvések, amelyek eddig még nem jártak teljes sikerrel - derül ki a bejegyzésből.
További érdekességként a szakember elárulta: az idei év hozadéka az is, hogy
bizonyítékot találtak a kaktuszok maggal való terjedésére a természetben.
Három faj esetén, az Opuntia humifusa 3 állományában, illetve az O. macrorhiza és az O. phaeacantha 1-1 állományában találtak csíranövényeket.
Az egyes fajoknak ennyi, a természetben megjelent populációjáról tudnak jelenleg:
Opuntia humifusa: 55 állomány
Opuntia phaeacantha: 14 állomány
Opuntia macrorhiza: 3 állomány
Opuntia polyacantha: 2 állomány
Cylindropuntia imbricata: 5 állomány
Cylindropuntia kleiniae: 2 állomány
