Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 27. vasárnap Adalbert
Planet Earth viewed from space with city lights in Europe. World with sunrise. Conceptual image for global business or European communication technology, elements from NASA
Nyitókép: NicoElNino/Getty Images

Az űrben termesztene növényeket egy abu-dzabi startup

A klímaváltozás miatt egyes növények termesztése nagy nehézségekbe ütközik a Földön, erre keres megoldást a cég.

A StarLab Oasis, a texasi Nanoracks spin-offja olyan növényeket szeretne az űrben kitenyészteni, amelyek aztán az egyre kevésbé barátságos hőmérsékletű Földön is képesek túlélni. Az első magvakat jövőre lőnék ki – írja a CNN.

Az űrben a növények is egészen másként viselkednek: ki vannak téve kozmikus sugárzásnak és gravitáció nélkül nehezen számítják ki, milyen irányba növekedjenek. Ennek következtében nem kizárt az sem, hogy a korábbinál ellenállóbb változatok jönnek létre – esetleg olyan szárazságtűrő növények, amelyek sósabb körülmények közt is termést hoznak.

A vetőmagok űrbe küldése segíteni fogja a fenntarthatóságot, az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást és az élelmezésbiztonságot a Földön – vélekedik Allen Herbert, a StarLab Oasis társalapítója.

"Az űr egy korlátozott erőforrásokkal, energiával és hellyel rendelkező terület, amely tökéletes a kutatásra, a technológia pedig azonnal visszahozható a Földre"

– mondja.

A Földön már száz éve kísérleteznek azzal, hogy kémiai anyagok vagy sugárzás segítségével provokáljanak ki mutációt egyes növényeknél, a hatvanas évek óta pedig az űrben is zajlanak hasonló kísérletek. Kína már a nyolcvanas években magvakat küldött az űrbe, az eredmény új fajok létrejötte volt. 2022-ben a Nemzetközi Energiaügynökség a FAO-val közösen együttműködve tette meg ugyanezt. A StarLab kereskedelmi vonalra tereli a tudományos tevékenységet – cégekkel, űrügynökségekkel, egyetemekkel és nonprofit vállalkozásokkal dolgozik együtt.

Jelenleg a Nemzetközi Űrállomásra küldik a magvakat, ahol asztronauták viselik gondjukat, de

távlati céljuk a Starlab kereskedelmi űrállomás létrehozása.

Hosszú távú terveik közé tartozik az élelmiszertermelés az űrben, melyek segítségével a Holdra vagy Marsra induló expedíciókat szolgálnák ki. A növények emellett oxigént termelhetnek, megszűrhetik a szennyvizet és még pszichés előnyöket is kínálhatnak az űrhajósok számára.

Címlapról ajánljuk
Europion kutatás: a többség szerint helyes volt kikérni Magyar Péter mentelmi jogát is

Europion kutatás: a többség szerint helyes volt kikérni Magyar Péter mentelmi jogát is

A szokásos aránynál jóval többen nem tudnak véleményt mondani az ügyészség körüli vitáról. A magyarok relatív többsége egyetért azzal, hogy a Tisza frakciója elveti Szathmáry Zoltán legfőbb ügyésznek jelölését, de eközben támogatják a miniszterelnök mentelmi jogának kikérését. Ez derül ki az Europion friss közvélemény-kutatásából. A részletekről Bojár Ábel, a társaság kutatási igazgatója beszélt az InfoRádióban.

Kiderült, hogy mi a legnagyobb gond a buszsávokkal

Egy friss tanulmány szerint a főváros jelentősebb buszfolyosóinak célzott fejlesztése évente akár 20–30 millió euró társadalmi hasznot is hozhat. A kutatás szerint ehhez még költséges nagyberuházásokra sincs feltétlenül szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
„Az emberiség életével játszanak" – Egyre erősödik a folyamat, amitől az AI-kutatók a leginkább félnek

„Az emberiség életével játszanak" – Egyre erősödik a folyamat, amitől az AI-kutatók a leginkább félnek

A vezető mesterséges intelligencia-vállalatok – az Anthropic, az OpenAI és a Google DeepMind – egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy AI-rendszereik már jelentős szerepet játszanak a következő AI-generáció fejlesztésében. Az Anthropic szerint kódbázisuk több mint 80 százalékát már a Claude írja, és a kutatási munka egyre nagyobb hányadát végzik önállóan AI-ügynökök. A rekurzív önfejlesztésnek (recursive self-improvement) nevezett mechanizmus miatt az iparág több prominens szereplője – köztük az Anthropic vezérigazgatója és az OpenAI kutatási vezetője – a fejlesztések lassítását sürgeti, mivel szerintük az ellenőrzési és biztonsági képességek nem tartanak lépést a gyorsuló fejlődéssel. A kritikusok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a látványos számok mögött egyelőre inkább gyorsabb kódolás áll, mint valódi autonóm önfejlesztés, és a nyílt végű kutatási feladatokban az AI-ügynökök még jelentősen alulteljesítenek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×