eur:
393.49
usd:
368.34
bux:
65994.41
2024. április 24. szerda György
Varsó, 2016. november 19.Látogatók a Gateway to Space című nemzetközi űrhajózási kiállításon Varsóban 2016. november 19-én. A háromezer négyzetméteres kiállítótérben az Amerikai Űr- és Rakétaközpont több száz darabból álló gyűjteménye részeként az amerikai Országos Repülésügyi és Űrkutatási Hivatal, a NASA küldetésein használt szkafanderek, begyűjtött holdkőzetek, illetve rakéták és holdjárók élethű mása, továbbá a Mir szovjet űrállomás egyik eredeti modulja tekinthető meg. Az eddig több mint három millió látogatót vonzott vándorkiállítást számos helyszínen láthatta a nagyközönség az Egyesült Államokban, Dél-Afrikában és sok európai nagyvárosban, köztük Budapesten is. (MTI/EPA/Leszek Szymanski)
Nyitókép: MTI/EPA/Leszek Szymanski

Meghalt a leghosszabb űrutazás világrekordere

A 280 millió kilométer, amelyet az űrben töltött 437 nap alatt megtett, elegendő lett volna ahhoz Valerij Poljakovnak, hogy elérje a Marsot és visszatérjen.

Elhunyt Valerij Poljakov orosz űrhajós, aki a leghosszabb ideig tartózkodott egyhuzamban a világűrben.

A kozmonauta 1994 januárjától 1995 márciusáig 437 napot és 18 órát töltött a Mir űrállomás fedélzetén, amiért

megkapta az Oroszország Hőse címet.

Az orosz állami űrügynökség, a Roszkozmosz hétfőn jelentette be a 80 éves űrhajós elhunytát. Halálának időpontját és okát nem közölte.

A Tulában született Poljakov Moszkvában végezte orvosi tanulmányait, doktorált és orvosprofesszori címet szerzett, űrhajózási orvoslásra és űrgyógyászatra szakosodott. A Roszkoszmosz közleménye szerint

kutatásai segítettek bebizonyítani, hogy az emberi test készen áll arra, hogy ne csak a Föld körüli pályára, hanem a mélyűrbe is eljusson.

Az űrvállalat Roszkozmosz által megosztott interjúban Poljakov arról is beszélt, hogy az a 280 millió kilométer, amelyet az űrben töltött 437 nap alatt megtett, elegendő lett volna ahhoz, hogy elérje a Marsot és visszatérjen.

Poljakov két űrexpedícióban vett részt, amelyekkel összesen 678 napot és 16 órát töltött Föld körüli pályán. Az első űrrepüléséért, amelynek során 1988 augusztusától 1989 áprilisáig 240 napot és 22 órát volt az űrben, megkapta a Szovjetunió Hőse címet.

(Nyitóképünkön látogatók a Gateway to Space című nemzetközi űrhajózási kiállításon Varsóban 2016. november 19-én. A Mir szovjet űrállomás egyik eredeti modulját is kiállították.)

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
A betont sosem fogjuk elhagyni, de még idén jöhet a zéró kibocsátású cement

A betont sosem fogjuk elhagyni, de még idén jöhet a zéró kibocsátású cement

A globális szén-dioxid-kibocsátás tavaly rekordszintre emelkedett, 1,4 százalékkal meghaladva a 2019-es, Covid előtti szintet, amelyet jellemzően a háztartások energiafelhasználása, a közlekedés, a nemzetközi légi közlekedés és hajózás okoz, de olyan iparágaknak is szerepe van benne, mint a műtrágya-, acélgyártás, olajfinomítás, vagy éppen a cementipar. Ugyanakkor azt kevesen tudják, hogy utóbbi szektor az elmúlt évtizedekben olyan átalakuláson megy keresztül, aminek következtében ma már globális trend a gyártás során a szén és egyéb fosszilis anyagok helyett az alternatív tüzelőanyagok használata, és még idén polcokra kerülnek a minimum 30 százalékkal kevesebb CO2 kibocsátással készült cement készítmények. Norvégiában pedig üzembe helyezik az első olyan CCS (Carbon Capture and Storage) technológiával működő cementgyárat, ahonnan zéró kibocsátású termékek kerülnek majd ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×