eur:
409.75
usd:
389.19
bux:
79096.82
2024. november 20. szerda Jolán
E-learning online education or internet  encyclopedia concept. Open laptop and book compilation in a classroom. 3d illustration
Nyitókép: Bet_Noire/Getty Images

Egy kutatás eredménye segít a napi tanulásban és a munkavégzésben

Rövid szünetek beiktatása jó közérzetet biztosít a napi tanuláshoz vagy munkavégzéshez; a legalább néhány másodperces, de legfeljebb tízperces szünetek - egy temesvári tanulmány megállapításai szerint - pozitív hatással lehetnek az emberek közérzetére.

Ezek az úgynevezett mikroszünetek, rövid megszakítások csökkenthetik a fáradtságérzetet a mindennapi munkában vagy tanulásban, egyben növelhetik is az energiaszintet - erre a megállapításra jutott a Patricia Albulescu által vezetett kutatócsoport a romániai Temesvári Nyugati Tudományegyetemen. A tudósok tanulmánya a PLOS ONE online folyóiratban jelent meg. A napi, általában fél- vagy egy órás szünet sokak számára a mindennapi élet része, a kutatók szerint több, tízpercesnél rövidebb idejű mikroszünet viszont jó közérzetet biztosít.

A kutatók egy metaanalízis keretében 22, a témában korábban megjelent tanulmányt értékeltek. Eredményeik szerint a mikroszünetek után az emberek energikusabbnak, valamint kevésbé fáradtnak érezték magukat. Arra vonatkozóan viszont az elemzés nem hozott egyértelmű eredményeket, hogy az emberek a szünet után produktívabbak-e vagy sem, csak azt állapították meg, hogy a teljesítmény nem csökkent.

Friedhelm Nachreiner pszichológus, a Munka-, Gazdasági és Szervezetpszichológiai Kutatási Társaság elnöke - aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében - azt mondta, "ezek a mikroszünetek valójában nem a regenerálódást szolgálják, hanem a túlzott kifáradás megelőzését".

A tanulmány szerzői maguk is kifejtették, hogy az energiaszint és a fáradtság mellett a jövőben más lelkiállapotokat is elemezni kell, például a szorongást vagy a feszültséget. Azt sem tudták megválaszolni, hogy mikor érdemes mikroszünetet tartani, és annak mennyi az optimális ideje.

A tanulmány szerzői hozzátették azt is, hogy sok munkavállaló úgy érezheti, a szüneteket "kontraproduktív viselkedésnek" tekinthetik, ezért a kutatók arra kérték a vezetőket, hogy a jövőben ösztönözzék alkalmazottaikat mikroszünetek tartására. Ezek egyébként az egyetemi hallgatóknak is segíthetnek abban, hogy feltöltődjenek például az előadásokon vagy akár online tanulás közben - jelezték.

Címlapról ajánljuk
Tálas Péter: Putyin nagyon alacsonyra tette a nukleáris fegyverek bevetési küszöbét

Tálas Péter: Putyin nagyon alacsonyra tette a nukleáris fegyverek bevetési küszöbét

A nukleáris doktrína módosítása inkább csak a stratégiai kommunikáció része az orosz vezetés részéről, az eszkaláció most nem tűnik valószínűnek – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docense. Hozzátette: ha a helyzet nukleáris konfliktussá fokozódna, abba belebukna a Putyin-rendszer, márpedig az orosz elnök abban érdekelt, hogy a jelenlegi rezsim minél tovább hatalmon maradhasson.

Titkosszolgálati jelentés: Oroszország vissza akarja szerezni az ellenőrzést Közép- és Kelet-Európa felett

A cseh Biztonsági Információs Szolgálat igazgatója közölte: az orosz titkosszolgálatok már most előkészítik a terepet ahhoz, hogy az ukrajnai háború lehetséges befejezése után megerősítsék Oroszország befolyását Csehországban. Michal Koudelka elutasította az orosz titkosszolgálatok képességeinek alábecsülését, szerinte a világ legjobbjai közé tartoznak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.21. csütörtök, 18:00
Kóka János
a Doktor24 csoport alapító tulajdonosa
Lecsaptak az első ATACMS-rakéták Oroszországra, megváltozott az orosz nukleáris doktrína – Háborús híreink szerdán

Lecsaptak az első ATACMS-rakéták Oroszországra, megváltozott az orosz nukleáris doktrína – Háborús híreink szerdán

Miután megkapta az Egyesült Államoktók az engedélyt, Ukrajna rögtön lecsapott nagy hatótávolságú ATACMS-rakétákkal Oroszország Brjanszki területén, ahol egy lőszerraktárat ért támadás. Később nagy hatótávolságú drónokkal is támadás érte Oroszországot, ezúttal a Voronyezsi területet. Oroszország eközben megváltoztatta nukleáris doktrínáját, ami több ponton is kiterjesztette az atomfegyverek bevetésének lehetőségét. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz–ukrán háború aktualitásaival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×