A magyar gazdaság versenyképességének növelése a lakosság egészségi állapotát javító népegészségügyi intervenciók célcsoportjainak és tartalmának azonosítása révén című, a kutatás legfőbb eredményeit bemutató projekt zárórendezvénye előtt online sajtótájékoztatót tartottak.

Ádány Róza orvosprofesszor az eseményen emlékeztetett: a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által 2016-2021 között 1,464 milliárd forinttal támogatott projekt a DE három karának (általános orvostudományi, népegészségügyi és gazdaságtudományi) együttműködésében valósult meg.

A magyar lakosság

nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen halálozási mutatói hátterében a daganatos betegségek mellett a szív-érrendszeri és az anyagcsere-betegségeknek van meghatározó szerepük.

Mivel ezen betegségek kockázati tényezőinél jelentős az átfedés, a hat munkacsoportban végzett kutatások a genetikai és környezeti tényezők feltárására és súlyuk jellemzésére irányultak - magyarázta a kutatást vezető professzor.

Ádány Róza kiemelte: drámai a helyzet a korai halálozást tekintve a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri betegségeknél Északkelet-Magyarországon, az észak-magyarországi, illetve az észak-alföldi régiókban. A visegrádi országokban - Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország - a daganatos megbetegedések halálozási aránya alapján "nincs nálunk kedvezőtlenebb helyzetben lévő régió", de a szív- és érrendszeri halálozásokban is csak egyetlen lengyelországi régióban olyan rossz a helyzet, mint Magyarországon - idézte a kutatás megállapításait Ádány Róza.

A térségben vizsgált roma és fiatal nem roma populációnál is aggasztó az elhízás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás mértéke - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy

"a nem fertőző betegségek kockázata egyre jelentősebb a magyar populációban".

Ezzel kapcsolatban kiemelte: drasztikusan emelkedik a hasi elhízás: a felnőtt lakosság, illetve a roma populáció tartozik ebbe a körbe, mint ahogy drasztikusan emelkedik a magas vérnyomásban szenvedők száma és a cukorbetegséget megelőző állapot gyakorisága is.

A kutatás egyértelműen rávilágított a megelőző gyógyellátás hiányosságaira: az érintettek nem élnek megfelelően a prevenció lehetőségével, a lakosság 30 százalékának például rejtett (ismeretlen) magas vérnyomása van, azok háromnegyedének pedig, akiket kezelnek, nincs megfelelően beállítva a vérnyomása - magyarázta a szakember, megjegyezve: a kutatás eredményei nemzeti népegészségügyi program mielőbbi elindítását sürgetik.

Ádány Róza beszámolt arról, hogy a projektben végzett kutatások eredményeit több mint száz nemzetközi, és csaknem ötven magyar nyelvű közleményben foglalták össze, és 34 közreműködő fiatal kutató a programban doktori fokozatot szerzett.

Az átfogó kutatás részleteit kétnapos angol nyelvű online konferencián ismertetik hétfőn és kedden a Debreceni Egyetemen.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!