Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Üres gyaloghídon sétál egy férfi a párizsi Eiffel-torony közelében 2021. március 19-én, amikor tömegesen utaznak a francia fővárosban élők a vidéki országrészekbe. A koronavírus-járvány megfékezésére száz francia megyéből tizenhatban, köztük a francia fővárosban éjfélkor lép életbe a harmadik lezárás, amelyet legalább négy hétre rendelnek el.
Nyitókép: Üres gyaloghídon sétál egy férfi a párizsi Eiffel-torony közelében 2021. március 19-én. MTI/EPA/Ian Langsdon

Tünetmentes fertőzés után a férfiaknál több antitest termelődik, sőt!

A tünetmentesek tesztelése anyagi és kapacitásbeli okok miatt nem terjedt el a pandémia alatt, így ma még kevéssé érthetjük azt, milyen szerepet játszanak a koronavírus terjedésében, és hogy milyen védettséget ad egy így átvészelt megbetegedés - egy kutatás ennek igyekezett utánajárni.

A tünetmentes fertőzöttekkel és az általuk termelt antitestmennyiséggel kapcsolatos kérdések egy részének megválaszolására kezdték el a Cardiff Metropolitan University tüneteket nem produkáló dolgozóit 2020 júliusában tesztelni: ehhez vérmintából tíz percen belül eredményt adó gyorsteszteket vettek igénybe a kutatók - írja a MedicalXpress. A mintavétel idején minden résztvevő jól érezte magát, nem volt korábban pozitív koronavírustesztje, habár akadtak köztük olyanok, akik az előző három hónapban tapasztaltak enyhe koronavírusos tüneteket. Összesen 739 embert szűrtek, akik közül 3,65 százalék vérében voltak jelen antitestek. Ez alacsonyabb volt, mint az akkor Nagy-Britanniában jellemző 4-6 százalék, ami talán annak volt köszönhető, hogy az egyetemi dolgozók java otthonról végezte munkáját a járvány kezdetétől.

A két nem tagjai közt nem találtak különbséget abban, hogy hány embernél termelődtek antitestek, bár az antitestek prevalenciája a 40 fölötti férfiaknál volt a legmagasabb. Az antitestszintek összehasonlítása már más képet mutatott:

a vizsgált minták közül a férfiak által adottakban háromszor magasabb volt az antitestszint.

Mindezt annak ellenére tapasztalták, hogy az esetlegesen tapasztalt tünetek nem voltak erősebbek a férfiaknál, mint nőknél.

Három hónap elteltével újabb tesztet végeztek, amelynek eredménye még meglepőbb volt: a korábban antitesttel rendelkezők 21, 7 százaléka már nem pozitív eredményt adott, azaz ők ekkor már nem voltak védettek, valószínűsíthetően fél évvel a megfertőződést követően.

A védettséget elvesztők 80 százaléka nő volt.

Az idősebb, menopauzához közelebb állók esetében jellemzőbb volt a védettség elvesztése, mint a fiatalabbaknál.

A gyorstesztek megbízhatóságát gyakran vitatják, épp ezért a kutatók szúrópróbaszerűen két másik, antitestek kimutatására alkalmas módszerrel is ellenőrizték a résztvevők egy részénél az antitestszintet. Eredményeik arra mutattak, hogy a gyorstesztek 96 százalékos pontossággal mutatták ki az antitestek jelenlétét, illetve 95 százalékos pontossággal azok hiányát.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×