Az energiahasználatot forradalmasíthatja egy újonnan felfedezett, szobahőmérsékleten is szupravezetőként viselkedő anyag. Az első olyan anyagot, amelynek nem kell lehűlnie ahhoz, hogy elveszítse elektromos ellenállását, amerikai kutatók alkották meg – írja a BBC alapján az MTI.

A szupravezetők az elektromos áramot zéró ellenállással vezetni képes anyagok; ez azt jelenti, hogy az elektronok akadálytalanul mozognak anélkül, hogy egyáltalán bármennyit is veszítenének energiájukból.

Ezidáig a szupravezetés feltétele az volt, hogy az adott anyag nagyon alacsony hőmérsékletre hűljön le. Amikor 1911-ben felfedezték a fizikai jelenséget, csak az abszolút zéróhoz (mínusz 273,15 Celsius-fokhoz) közeli hőmérsékleten volt tapasztalható. Azóta találtak olyan anyagokat is, amelyek magasabb hőmérsékleten, de még mindig nagyon hideg állapotban szupravezetők.

Az új felfedezést tévő kutatócsoport szerint eredményük hatalmas előrelépés a már egy évszázada tartó kutatásban.

Ranga Dias, a New York állambeli Rochesteri Egyetem kutatója úgy véli, a szobahőmérsékletű szupravezetők

„minden bizonnyal megváltoztatják az általunk ismert világot”.

A szakértő elmondása szerint az Egyesült Államokban az elektromos hálózatok az átviteli folyamatok során energiájuk több mint 5 százalékát elveszítik. A veszteség kiküszöbölése akár több milliárd dolláros megtakarítást jelenthetne, és a klímavédelemben is fontos szerepet játszhatna.

A kutatók a szupravezetést egy széntartalmú kén-hidrid vegyületben 15 Celsius-fokon figyelték meg. A tulajdonság azonban csak szélsőségesen nagy, 267 milliárd pascal nyomás alatt jelentkezik, ez a gumiabroncsokra jellemző nyomásnak a nagyjából egymilliószorosa. Ez nyilvánvalóan korlátozza a jelenség gyakorlati használhatóságát.

Dias szerint a következő feladat, hogy alacsonyabb nyomáson is létrehozzanak szobahőmérsékletű szupravezetőket, hogy nagyobb mennyiségben is gazdaságos legyen az előállításuk.

Ezek az anyagok számos területen felhasználhatók lehetnek, például a lebegő mágnesvasutak technológiájának továbbfejlesztésében, de gyorsabb, hatékonyabb elektromos eszközök létrehozásában is szerepük van.

Ashkan Salamat, a Nevadai Egyetem kutatója a Nature című tudományos lapban megjelent kutatás társszerzője jóslata szerint:

„Segítségükkel társadalmunk szupravezető társadalommá válhat, melyben soha többé nem lesz szükségünk elemekre és akkukra.”