Infostart.hu
eur:
385.8
usd:
331.85
bux:
121683.04
2026. január 19. hétfő Márió, Sára
Nyitókép: Pixabay

Egy új kutatás szerint az iskolák bezárása nem elég hatékony fegyver

A világ diákjainak 91 százaléka nem jár most iskolába, de az előzetes vártnál ennek kisebb a hatása a járvány terjedésére.

Az iskolákat szerte a világon bezárták, hogy ezzel is gátolják a koronavírus terjedését, de most egy új kutatás, amelyet a CNN ismertetett, megkérdőjelezi a százmillió életét felforgató óvintézkedés hatékonyságát, és azt állítja, hogy jóval kisebb a hatása a járványra, mint előzetesen gondolták.

A University College London kutatási modelljéből az derült ki, hogy az iskolai korlátozásokkal a halálesetek 2-4 százalékát lehetett megelőzni, jóval kevesebbet, mint bármelyik másik távolságtartási intézkedéssel.

A hétfőn publikált jelentést szerint, amely nemcsak az új koronavírus, hanem a SARS, a MERS és az influenza terjedését is vizsgálta, a teljes iskolaszünet hatása "nagyon gyenge". Már a SARS-járcány idején is arra jutottak, hogy ez az intézkedés szinte hatástalan.

A mostani fertőzésnél a diákoknál legfeljebb gyenge tüneteket tapasztaltak, az igazolt betegek között az arányuk a legerősebben tesztelt országban, az Egyesült Államokban 2 százalék alatt van. Ugyanakkor az iskolai intézkedéseket elsősorban azért hozták meg, mert a gyerekek könnyen megfertőzhetnek náluk veszélyeztetettebb embereket.

A kutatók szerint más betegségek esetében hatásos lehet ez a módszer, de a teljes iskolabezárás helyett kevésbé drasztikus lépésekkel is kordában lehetne tartani a gyerekek fertőzéseit, különösen, ha nagyon elhúzódik a vészhelyzet. Eltolt órarendet, szigorú orvosi ellenőrzést és a tüneteket mutató diákok elkülönítését javasolják.

Ez persze csak egy tudományos vélemény, mások óva intenek a következtetésektől, és arra figyelmeztetnek, hogy a többi óvintézkedéssel együtt erre is szükség van a hatékony védekezéshez.

Az UNESCO adatai szerint 188 országban szünetel az iskolai oktatás, diákok 91 százaléka nem jár most iskolába, nagyjából 1,6 milliárd fiatal tölti otthonában a napjait az iskola helyett.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
NIS – Hortay Olivér: az olajpiacon is felértékelődhet Magyarország pozíciója

NIS – Hortay Olivér: az olajpiacon is felértékelődhet Magyarország pozíciója

Közel két hónapos szünetet követően vasárnap újrakezdte a termelést a pancsovai kőolajfinomító. A hír azért is érdekes, mert a hírek szerint ebben nagy érdekeltsége lehet a magyar olajtársaságnak is, sőt, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter nyilatkozatai alapján okkal számíthatunk arra, hogy a Mol többségi tulajdonrészt vásárol a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS). Ennek részleteiről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia és klímapolitikai üzletágának vezetőjét kérdeztük.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Grönland miatt fenyegetőzik Trump, nagy reakciók a tőzsdéken

Grönland miatt fenyegetőzik Trump, nagy reakciók a tőzsdéken

Jelentős esésekkel indul a nap az európai tőzsdéken, miután hétvégén Donald Trump vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek az útjába állnak Grönland megszerzésében. A német és a francia tőzsde 1 százalék feletti csökkenéssel nyitott és az ázsiai részvénypiacokon is többségében eséseket látni, itt egy kínai GDP-adat is mozgatta a hangulatot. A kockázatkerülés érződik a nyersanyagpiacokon és a kriptovalutáknál is, az arany és az ezüst új csúcsra ment, a bitcoin és az ether viszont jelentősebb esést mutat. Az amerikai tőzsdéken ma nincs kereskedés Martin Luther King napja miatt, így innen nem érkezik ma iránymutatás. A héten a viág szeme Davoson van, ma kezdődik a Világgazdasági Fórum.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×