A Kínai Tudományos Akadémia Csillagászati Obszervatóriumai a Hopej tartomány Hszinlong településén lévő LAMOST kínai teleszkóppal bukkantak a csillagokra.

Közvetlenül az ősrobbanás után az univerzum hidrogénből, héliumból és minimális mennyiségű lítiumból állt. A lítium a harmadik elem a periódusos rendszerben a hidrogén és a hélium után. Kis mennyiségben az ősrobbanás utáni nukleoszintézis is hozott létre lítiumot, de az elképzelések szerint a csillagközi anyagban is keletkezik a nehezebb elemek (például szén és oxigén) atommagjainak ütközése következtében, illetve a Naphoz hasonló kis tömegű csillagok belsejében, valamint a nóvarobbanások során.

Az első lítiumban gazdag óriáscsillagot 1982-ben fedezték fel, de ezek a csillagok nagyon ritkák az univerzumban.

A LAMOST teleszkóppal 2012 óta figyelik folyamatosan az univerzumot a kínai szakemberek, egy időben mintegy négyezer égitest megfigyelésére képesek. Ez a teleszkóp segítette őket a világ legnagyobb csillagászati adatbankja létrehozásában.

A kínai csillagászok mintegy 810 ezer óriáscsillagot találtak, közülük több mint tízezer bizonyult lítiumban gazdagnak.

A felfedezés segítheti a szakembereket abban, hogy jobban megértsék ezen csillagok jellemzőit, fejlődésük folyamatát, belső szerkezetét - írták a kutatók a Astrophysical Journal Supplement című folyóiratban.