Infostart.hu
eur:
384.81
usd:
334.1
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
Lizard Island, 2016. június 8.Az XL Catlin Seaview Survey elnevezésű, ausztrál tudományos expedíció által 2016. június 8-án közradott, május 15-én készült felvétel az ausztrál Nagy-korallzátony leginkább kifehéredett szakaszáról a Queensland szövetségi állambeli Cairnstól 250 kilométerre északra lévő Lizard-szigeten. A világ legnagyobb koralltelepének 22 százaléka pusztult el a területen megfigyelt eddigi legsúlyosabb korallfehéredésben, amely a tengervíz felmelegedésének következménye. A jelenség hátterében a klímaváltozás és a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség áll. (MTI/EPA)
Nyitókép: XL CATLIN SEAVIEW SURVEY

Új módszer a korallzátonyok pusztulásának megfékezésére

A szárazföldre és az óceánra egyaránt kiterjedő intézkedésekre, köztük a megújuló energiaforrásokra való átállásra van szükség ausztrál kutatók szerint a korallzátonyok pusztulásának megfékezéséhez.

A James Cook Egyetem szakemberei szerint

a világ korallzátonyai el fognak tűnni 2070-re, amennyiben a klímaváltozás a jelenlegi ütemben zajlik tovább

- olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmányukban a kutatók emlékeztetnek arra, hogy még a fokozott védelmet élvező, világörökségi helyszínek közé tartozó korallzátonyok is súlyos károkat szenvedtek 1980 óta a regionális és globális korallfehéredések miatt.

Tiffany Morrison és Terry Hughes most egy újfajta, a szárazföldre és az óceánra egyaránt kiterjedő "holisztikus megközelítést" javasolnak a korallzátonyok védelmére. "Muszáj egy új, merészebb megközelítést alkalmaznunk a zátonyok hanyatlásának hátterében álló okok kezelésére" - húzta alá Morrison.

A Nagy-korallzátony megóvása érdekében például az ausztrál törvényalkotóknak gondoskodniuk kellene a szénerőművek megújuló energiaforrásokkal való helyettesítéséről, a szárazföldön megvalósítható akvakultúra (vízművelés) kialakításáról, valamint a szárazföldi növényzet és vizenyős területek helyreállításáról vagy rehabilitációjáról a koralltelep 425 ezer négyzetkilométeres körzetében.

A kutatók szerint ezek az intézkedések segíthetnek a globális emisszió visszaszorításában, a szén-dioxid megkötésében, annak megakadályozásában, hogy a mezőgazdasági folyadéktöbblet a part menti zátonyok területére kerüljön, továbbá javítanák az emberek életkörülményeit és az élelmiszerbiztonságot.

A szakemberek szerint a korallzátonyok védelmét célzó jelenlegi módszerek azért sikertelenek, mert elsődlegesen a zátonyok biológiai sokféleségének megőrzésére és a sérült koralltelepek helyreállítására összpontosítanak. Hughes szerint azonban az akváriumokban nevelt korallok betelepítésére irányuló erőfeszítések hatástalanok, ha a legfőbb fenyegetéseket nem sikerül kiiktatni.

"A zátonyok el fognak tűnni, ha nem kezeljük hanyatlásuk okának gyökerét" - mondta a szakember, hangsúlyozva, hogy a globális szén-dioxid-kibocsátást a 2010-es szint 45 százalékára kell csökkenteni 2030-ig.

Címlapról ajánljuk

Védelmi Tanács: katonai védelem alá helyezik a Török Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszát

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „terrortámadást készítettek elő a Török Áramlat vezetékkel szemben”. A Védelmi Tanács vasárnapi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök elrendelte, hogy a Török Áramlat magyarországi szakaszát katonai védelem alá kell helyezni a szerb határtól a szlovák határig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Az energiapiaci sokk még sokáig velünk maradhat Európában, de a 2022-es válság közelébe sem jutunk el

Európa egy olyan energiasokk szélére sodródott, amely könnyen tovább élhet a közel-keleti fegyveres konfliktus lecsengése után is: a megsérült olaj- és gáz-infrastruktúra hónapokra visszafoghatja a kínálatot, miközben az árak máris meredeken ugrottak. Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa szerint egyetlen hónap alatt 60–70 százalékkal drágult az olaj és a gáz, ami 14 milliárd euróval terhelte az EU fosszilis importszámláját, és ezzel nem átmeneti kilengést, hanem elhúzódó költségterhet vetít előre. A 2022-es inflációs robbanás egyelőre úgy tűnik, nem ismétlődik meg, de a költségoldali nyomás már megérkezett a vállalatokhoz, és az euróövezeten belül egyre látványosabban széttart, hol mennyire fáj a drágulás. Brüsszel ezért óvatosabb válságkezelésre készül: szűkebbre szabott, célzottabb segítséggel és olyan szerkezeti lépésekkel, amelyek nem az árakat fojtják le drágán, hanem a fosszilis kitettséget faragják kisebbre. Az agyon szidott zöldfordulat már most sokat segít a kontinensen.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×