A víz szó kicsit félrevezető, mert a magyar nyelvben folyékony halmazállapotú vizet értünk alatta; a pontos felfedezés szerint

víztartalmú ásványokat azonosítottak a Bennu nevű aszteroidán

- tudta meg az InfoRádió Kereszturi Ákostól, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársától, aki szerint vizes kőzetek elmállásából keletkeznek ilyenek a leggyakrabban.

De hogyan kerültek ezek az aszteroidára? "Ez a nagy kérdés. A legtöbben azt feltételezik, hogy

ezek a víztartalmú ásványok nem most keletkeztek, hanem még akkor, amikor még egy nagyobb égitest része volt az aszteroida, ott indulhatott meg a vizes mállás.

Nagyon sok a kérdőjel."

Maga a Bennu egy 500 méter átmérőjú, apró égitest, úgynevezett kozmikus kőrakás szerkezetű, különböző sziklákból összehordott sziklakupacra hasonlít. Mint Kereszturi rámutatott, nagyon fontos külön vizsgálni a víz és az "élet lehetősége" kifejezést, attól még ugyanis, hogy valahol víz van, még nem biztos, hogy van élet.

"Ma úgy néz ki, hogy amikor a Föld kialakult, a felszínére jelentős mennyiségben záporoztak kisbolygók és üstökösmagok, és ezek hozták magukkal a földi vízkészlet nagy részét, illetve úgy néz ki, a szerves anyag jelentős részét is"

- magyarázta a tudós.

A Bennu igen közel halad el a Földhöz, számítások szerint azonban

0,1 százaléknál is kisebb az esélye annak, hogy a Földbe csapódhat,

de tipikus példánya a bolygónk közelében mozgó, időnként azt el is találó égitesteknek. Az Osiris Rex küldetése éppen az, hogy megismerje, milyen is egy ilyen kisbolygó: mintát hoz belőle a Földre, amit laboratóriumban vizsgálnak később. Ezekből a vizsgálatokból az is kiderülhet, hogy egy esetleges becsapódás esetén hogyan is kellene védekezni.